A köznevelési törvény életbeléptetéséhez fogadott el rendeleteket a kormány

A nemzeti köznevelésről szóló törvény szeptemberi életbeléptetéséhez fontos szabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletet fogadott el a kormány - közölte az oktatási államtitkárság kedden az MTI-vel.

Dátum: 2012-08-28 14:54:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=183719
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:14:42.114111, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az államtitkárság közleménye szerint a kormányrendelet a többi között meghatározza a közoktatási információs rendszer (KIR) átalakítását, amelynek célja naprakész, hiteles, a tervezéshez és a pedagógusok munkájához nélkülözhetetlen, könnyen kezelhető adatbázis kialakítása. Ennek érdekében egységes informatikai rendszer épül ki - írták. Kitértek arra, hogy a rendelet másik fontos intézkedése szerint a kormányhivatal, fővárosi főjegyző helyett az állami intézményfenntartó központhoz kerül a pedagógusok állandó helyettesítő rendszerének működtetése.

Az egyházi és magánintézmények fenntartóit érintő finanszírozási rendszer - jövő évre tervezett - átalakításáig a kormányrendelet csökkenti a fenntartók adminisztrációs terheit, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az állami támogatás felhasználásának ellenőrzését. A rendelet egységesen meghatározza a térítési díjfizetési kötelezettséget a nappali képzésben és a felnőttoktatásban. Tandíjat azokban az iskolákban, kollégiumokban szedhetnek, amelyek az intézmény pedagógiai programjában, helyi tantervében meghatározott nevelési és oktatási feladatokhoz képest többletszolgáltatást nyújtanak.

Mint írták, az egyházi és a magánintézmények is tandíj fizetéséhez köthetik a kötelező feladatellátáson túli szolgáltatásaik igénybevételét. Az intézkedés célja, hogy felszámolja azt a korábbi helyzetet, amelyben különféle alapítványi hozzájárulások és egyéb színlelt szerződések alapján, fiktív jogcímeken fizettek a szülők az oktatásért.

A rendelet egyértelműen meghatározza továbbá, hogy a szakmai feladattal kapcsolatos kiadások egy tanulóra egy tanévben jutó hányadának hány százalékát kell vagy lehet kiszabni térítési díjként. A tandíj, tandíjkedvezmények, tandíjmentesség szabályozását viszont az intézmény fenntartójának hatáskörébe utalja.

A törvényben rögzített átalakítások több év alatt történnek meg, minden résztvevőnek kellő időt biztosítva arra, hogy felkészüljön azokra a változásokra, amelyek "egy igazságosabb, minden magyar gyermek számára egyformán elérhető, jó színvonalú köznevelési rendszer kialakítását szolgálják". A fenntartói rendszer átalakításáig a korábbi kormányszintű végrehajtási rendelet számos paragrafusa hatályban marad - zárul a kommüniké.

Az államtitkárság közleménye szerint a kormányrendelet a többi között meghatározza a közoktatási információs rendszer (KIR) átalakítását, amelynek célja naprakész, hiteles, a tervezéshez és a pedagógusok munkájához nélkülözhetetlen, könnyen kezelhető adatbázis kialakítása. Ennek érdekében egységes informatikai rendszer épül ki - írták. Kitértek arra, hogy a rendelet másik fontos intézkedése szerint a kormányhivatal, fővárosi főjegyző helyett az állami intézményfenntartó központhoz kerül a pedagógusok állandó helyettesítő rendszerének működtetése.

Az egyházi és magánintézmények fenntartóit érintő finanszírozási rendszer - jövő évre tervezett - átalakításáig a kormányrendelet csökkenti a fenntartók adminisztrációs terheit, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az állami támogatás felhasználásának ellenőrzését. A rendelet egységesen meghatározza a térítési díjfizetési kötelezettséget a nappali képzésben és a felnőttoktatásban. Tandíjat azokban az iskolákban, kollégiumokban szedhetnek, amelyek az intézmény pedagógiai programjában, helyi tantervében meghatározott nevelési és oktatási feladatokhoz képest többletszolgáltatást nyújtanak.

Mint írták, az egyházi és a magánintézmények is tandíj fizetéséhez köthetik a kötelező feladatellátáson túli szolgáltatásaik igénybevételét. Az intézkedés célja, hogy felszámolja azt a korábbi helyzetet, amelyben különféle alapítványi hozzájárulások és egyéb színlelt szerződések alapján, fiktív jogcímeken fizettek a szülők az oktatásért.

A rendelet egyértelműen meghatározza továbbá, hogy a szakmai feladattal kapcsolatos kiadások egy tanulóra egy tanévben jutó hányadának hány százalékát kell vagy lehet kiszabni térítési díjként. A tandíj, tandíjkedvezmények, tandíjmentesség szabályozását viszont az intézmény fenntartójának hatáskörébe utalja.

A törvényben rögzített átalakítások több év alatt történnek meg, minden résztvevőnek kellő időt biztosítva arra, hogy felkészüljön azokra a változásokra, amelyek "egy igazságosabb, minden magyar gyermek számára egyformán elérhető, jó színvonalú köznevelési rendszer kialakítását szolgálják". A fenntartói rendszer átalakításáig a korábbi kormányszintű végrehajtási rendelet számos paragrafusa hatályban marad - zárul a kommüniké.