Bába: A történelem drámai pillanataiban is cselekedni kell
Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint az emberek nagy része a történelem kritikus, drámai pillanataiban nem teszi meg azt, amit megtehetne, hanem visszahúzódik, ezért van különös jelentősége annak, ha vannak, akik mégis a cselekvést választják.
Dátum: 2012-09-14 11:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=184278
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:18:02.831050, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az államtitkár a budapesti lengyel nagykövetség, a Lengyel Intézet és a Holokauszt Emlékközpont által az embermentő Henryk Slawik emlékére szervezett konferencián azt mondta, idősebb Antall József és Henryk Slawik tudták: annak, hogy embereket mentettek a világháború évei alatt, súlyos következményei lehetnek, mégsem riadtak vissza, tették a dolgukat. Múlt vasárnap Raoul Wallenberg embermentőre emlékeztek: a svéd diplomata is tudta, hogy cselekednie kell, és azt is, hogy tetteiért nem feltétlenül "földi hála lesz a fizetsége" - idézte fel. Henryk Slawik is ugyanezt az utat választotta, amikor a Magyarországra menekülő lengyel közösséget segítette - hangsúlyozta.
Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet kiemelte: Henryk Slawik életével tanúságot tett arról, hogy lehetséges embernek maradni, a méltóságot megőrizni a legkegyetlenebb időkben is. Az embermentők ma is igazodási pontot, értékes példát jelentenek - mutatott rá. Kitért arra is, hogy a magyarok kivételes segítséget nyújtottak a lengyeleknek a második világháború alatt, és ezt máig őrzik az emlékezetükben. Azokban az években nem valamely pusztító természeti erő idézte elő a tragédiát, hanem emberek, ember fordult az ember ellen - emlékeztetett. Megjegyezte, szörnyű, sötét időszak volt ez az emberiség történetében, és sokan szolgálták a pusztító rendszert.
Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet azt mondta, Henryk Slawik zsidó gyermekeknek is segített, mert a nácik még irántuk sem éreztek kegyelmet, tőlük is el akarták venni a jövőjüket. A holokauszt túlélői ma is emlékeznek az embermentőkre, arra, ahogyan a nem zsidók segítettek a zsidóknak, ahogyan a különböző hátterű emberek összefogtak egy célért: hogy zsidókat mentsenek - hangoztatta. Hozzátette: ennek emlékére alapították a Jad Vasem Intézetet.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet arról beszélt, hogy Henryk Slawik bátorsága ezrek életét mentette meg, és tettei segítségnyújtásra ösztönöztek másokat is. Bárcsak azt lehetne mondani, hogy a gyűlölet, amely annak idején milliókat pusztított el, mára eltűnt a világból - fogalmazott. Kifejtette, jelenleg már nem kell olyan nagy áldozatot hozni, mint Henryk Slawik tette, de ma is ki kell állni az antiszemitizmus ellen.
Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövete hangsúlyozta: bár Wallenbergről gyakran az a kép él, hogy magányosan mentette az életeket Budapest utcáin, nem volt egyedül, mások is részt vettek az embermentésben.
A pénteki konferenciával tisztelegnek Henryk Slawik lengyel politikus és újságíró emléke előtt, aki több ezer ember, lengyel civilek és katonák, köztük mintegy 5000 zsidó életét mentette meg. Henryk Slawik a Lengyel Polgári Bizottság vezetőjeként 1939-től együttműködött a magyar menekültügyi kormánybiztossal, idősebb Antall Józseffel. Munkájuk eredményeként a Magyarországra menekült lengyel zsidó gyermekeknek Vácon árvaházat és iskolát hoztak létre, amely hivatalosan a Lengyel Tiszti Árvák Otthona néven működött. Henryk Slawik idősebb Antall József mellett is mindvégig kitartott, még akkor is, amikor 1944-ben, Magyarország német megszállásakor a Gestapo kínzással igyekezett kicsikarni belőle tanúvallomást. 1944-ben a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1990-től a Világ Igazai között tartja számon.