Harmincéves a fővárosi hulladékhasznosító
A főpolgármester az egyik legfontosabb háttérintézménynek nevezte a 30 éves Fővárosi Hulladékhasznosítási Művet, amely a Budapesten keletkező települési hulladék ötven százalékát hasznosítja és energiává alakítja.
Dátum: 2012-10-04 11:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=185006
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:22:31.215484, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Tarlós István a rákospalotai létesítmény fennállásának évfordulója alkalmából tartott rendezvényen arról beszélt, hogy hiedelmek és tévhitek most is vannak a hulladékhasznosítóval összefüggésben, abba azonban kevesen gondolnak bele, hogy nélküle a hulladék már "beterítette volna az agglomerációt". Kiemelte: a mű nem szemétégető üzem, hanem hulladékhasznosító gyár, amely energiává alakítja a hulladékot.
Magyarországon évente körülbelül 4 millió tonna hulladék keletkezik – ennek negyede a fővárosban. A budapesti szemét felét a rákospalotai feldolgozóba viszik, elégetése során évente több mint 1 millió gigajoule energia kerül vissza a háztartásokba. Ez a mennyiség 140 ezer ember évi villamosenergia-szükségletét és 25 ezer lakos távhőigényét elégíti ki – tette hozzá. Tarlós István azt is elmondta, a létesítménybe napi 1100-2200 tonna hulladékot szállítanak, amely tömörítetlenül annyi, amennyi egy futballpályát húsz méter magasan fedne be.
Az intézmény az elmúlt három évtizedben rengeteget fejlődött, a kibocsátott anyagok mindegyike a megengedett határérték alatt van. Ott semmisítik meg egyebek mellett a visszaélésre okot adó, forgalomból kivont vagy lejárt szavatosságú termékeket, hamisított márkajelzésű ruhákat, hatóságilag elkobzott árukat - sorolta.
Klug Lajos, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) vezérigazgatója beszámolt arról is: az elmúlt 30 évben 9 millió tonna hulladékot tüzeltek el. Szemléltetésként elmondta: ha ezt a mennyiséget a Margitszigeten helyezték volna el, ma 30 méter magasan borítaná a szemét.
Tarlós István a rákospalotai létesítmény fennállásának évfordulója alkalmából tartott rendezvényen arról beszélt, hogy hiedelmek és tévhitek most is vannak a hulladékhasznosítóval összefüggésben, abba azonban kevesen gondolnak bele, hogy nélküle a hulladék már "beterítette volna az agglomerációt". Kiemelte: a mű nem szemétégető üzem, hanem hulladékhasznosító gyár, amely energiává alakítja a hulladékot.
Magyarországon évente körülbelül 4 millió tonna hulladék keletkezik – ennek negyede a fővárosban. A budapesti szemét felét a rákospalotai feldolgozóba viszik, elégetése során évente több mint 1 millió gigajoule energia kerül vissza a háztartásokba. Ez a mennyiség 140 ezer ember évi villamosenergia-szükségletét és 25 ezer lakos távhőigényét elégíti ki – tette hozzá. Tarlós István azt is elmondta, a létesítménybe napi 1100-2200 tonna hulladékot szállítanak, amely tömörítetlenül annyi, amennyi egy futballpályát húsz méter magasan fedne be.
Az intézmény az elmúlt három évtizedben rengeteget fejlődött, a kibocsátott anyagok mindegyike a megengedett határérték alatt van. Ott semmisítik meg egyebek mellett a visszaélésre okot adó, forgalomból kivont vagy lejárt szavatosságú termékeket, hamisított márkajelzésű ruhákat, hatóságilag elkobzott árukat - sorolta.
Klug Lajos, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) vezérigazgatója beszámolt arról is: az elmúlt 30 évben 9 millió tonna hulladékot tüzeltek el. Szemléltetésként elmondta: ha ezt a mennyiséget a Margitszigeten helyezték volna el, ma 30 méter magasan borítaná a szemét.