Változhat a regisztráció és az ajánlás szabályozása
Nem regisztrálhatnának levélben a választásokra a Magyarországok élők, de feliratkozás nélkül is lehetne jelöltet ajánlani, ha előbb az alkotmányügyi bizottság, majd a parlament is elfogadja azt a több mint hatvan oldalas, 227 pontos bizottsági módosítóindítvány-tervezetet, amelyet a fideszes Papcsák Ferenc nyújtott be a választási eljárási törvényhez.
Dátum: 2012-10-30 15:44:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=185820
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:27:28.762376, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Papcsák Ferenc az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén azt mondta, hogy a javaslattervezet, néhány érdemi módosítás mellett, 85-90 százalékban technikai pontosításokat tartalmaz. A képviselőknek kiosztott, az MTI birtokába került tervezetben a módosítások egy része - több mint 40 pont - azzal függ össze, hogy a Nemzeti Választási Központ neve Nemzeti Választási Irodára változna. Emellett módosulnak pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határaira vonatkozó rendelkezések, ezt Papcsák Ferenc szintén a technikai pontosítások közé sorolta. Az érdemi változások érintik a jelölőszervezet meghatározását, valamint a regisztráció és az ajánlás szabályait.
A tervezet átírná a jelölő szervezet definícióját. Míg a benyújtott törvényjavaslat - a szakszervezetek kivételével - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő egyesületeket és a nemzetiségi önkormányzatokat sorolja a lehetséges jelölő szervezetek közé, addig a módosítójavaslat-tervezet szétválasztja az országgyűlési, az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választásokat, rögzítve, hogy a parlamenti voksoláson pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati választáson pedig pártok és - a szakszervezetek kivételével - egyesületek lehetnek jelölő szervezetek.
Papcsák Ferenc kivenné a törvényjavaslatból azt, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkezők levélben is regisztrálhatnak, így erre csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül lenne lehetőségük. Erről rendelkezett az Országgyűlésben hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás is, de Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra. A külföldön élő állampolgároknak viszont továbbra is megmaradna a lehetőségük, hogy levélben regisztráljanak. Ugyanakkor a magyarországi lakcímmel rendelkező, de mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgárok kérhetik, hogy az illetékes jegyző keresse fel őket, így biztosítva számukra a regisztráció lehetőségét.
A javasolt módosítás emellett a jegyzőknek azt is előírja, hogy a választást megelőző évben szeptember 1. és december 31. között a választópolgárokat lakcímükön keresse fel és tájékoztassa a névjegyzékbevétel módjáról. A tervezet értelmében mégsem kellene az ajánlóíven bejelenteni az ajánlások gyűjtésében résztvevők nevét és lakcímét, valamint az is ajánlhatna jelöltet, aki nem regisztrált. Több szavazókör lehet, ha támogatják a módosítást, az alapján ugyanis a szavazóköröket úgy kellene kialakítani, hogy hatszáz és ezerötszáz közötti számú választópolgár jusson egy körzetbe szemben a tervezett ezer-kétezer közötti sávval. Változás lehet az is, hogy a közös jelöltet állító szervezetek a külképviseletekre együttesen legfeljebb két megfigyelőt küldhetnének.
Emellett a javaslat megváltoztatja azt a személetet, hogy a jelölő szervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez a választópolgár hozzájárulása szükséges, ehelyett új szabályként azt vezetnék be, hogy a választópolgár megtilthatja az adatkiadást. Az indoklás szerint ugyanis a kampánytevékenységet végzők nem tudják, hogy a választópolgár tett-e ilyen nyilatkozatot, hiszen azokat a választási szervek kezelik. A módosító javaslat megemelné a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját, a tagok így havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap - jelenleg 38 ezer 650 forint - nyolcszorosa helyett tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatná.
A Nemzeti Választási Bizottságot érintő módosítás, hogy a testület a jövőben nem állásfoglalást, hanem "iránymutatást" adhatna ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében, és ezeket a Magyar Közlönyben nem kellene közzétenni, csak a választások hivatalos honlapján. A javaslatot kedden este tárgyalja az alkotmányügyi bizottság, miután a testület délelőtti ülésén MSZP-s és jobbikos képviselők is kifogásolták, hogy nem volt elég idejük a csomag áttanulmányozására. A választási eljárási törvény részletes vitáját már keddre virradó éjszaka lezárták az Országgyűlésben, vagyis a most javasolt változtatásokat - amennyiben az alkotmányügyi bizottság elfogadja őket - már nem vitathatják meg a képviselők a parlament plenáris ülésen, csak szavazni fognak róla.
Papcsák Ferenc az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén azt mondta, hogy a javaslattervezet, néhány érdemi módosítás mellett, 85-90 százalékban technikai pontosításokat tartalmaz. A képviselőknek kiosztott, az MTI birtokába került tervezetben a módosítások egy része - több mint 40 pont - azzal függ össze, hogy a Nemzeti Választási Központ neve Nemzeti Választási Irodára változna. Emellett módosulnak pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határaira vonatkozó rendelkezések, ezt Papcsák Ferenc szintén a technikai pontosítások közé sorolta. Az érdemi változások érintik a jelölőszervezet meghatározását, valamint a regisztráció és az ajánlás szabályait.
A tervezet átírná a jelölő szervezet definícióját. Míg a benyújtott törvényjavaslat - a szakszervezetek kivételével - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő egyesületeket és a nemzetiségi önkormányzatokat sorolja a lehetséges jelölő szervezetek közé, addig a módosítójavaslat-tervezet szétválasztja az országgyűlési, az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választásokat, rögzítve, hogy a parlamenti voksoláson pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati választáson pedig pártok és - a szakszervezetek kivételével - egyesületek lehetnek jelölő szervezetek.
Papcsák Ferenc kivenné a törvényjavaslatból azt, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkezők levélben is regisztrálhatnak, így erre csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül lenne lehetőségük. Erről rendelkezett az Országgyűlésben hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás is, de Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra. A külföldön élő állampolgároknak viszont továbbra is megmaradna a lehetőségük, hogy levélben regisztráljanak. Ugyanakkor a magyarországi lakcímmel rendelkező, de mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgárok kérhetik, hogy az illetékes jegyző keresse fel őket, így biztosítva számukra a regisztráció lehetőségét.
A javasolt módosítás emellett a jegyzőknek azt is előírja, hogy a választást megelőző évben szeptember 1. és december 31. között a választópolgárokat lakcímükön keresse fel és tájékoztassa a névjegyzékbevétel módjáról. A tervezet értelmében mégsem kellene az ajánlóíven bejelenteni az ajánlások gyűjtésében résztvevők nevét és lakcímét, valamint az is ajánlhatna jelöltet, aki nem regisztrált. Több szavazókör lehet, ha támogatják a módosítást, az alapján ugyanis a szavazóköröket úgy kellene kialakítani, hogy hatszáz és ezerötszáz közötti számú választópolgár jusson egy körzetbe szemben a tervezett ezer-kétezer közötti sávval. Változás lehet az is, hogy a közös jelöltet állító szervezetek a külképviseletekre együttesen legfeljebb két megfigyelőt küldhetnének.
Emellett a javaslat megváltoztatja azt a személetet, hogy a jelölő szervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez a választópolgár hozzájárulása szükséges, ehelyett új szabályként azt vezetnék be, hogy a választópolgár megtilthatja az adatkiadást. Az indoklás szerint ugyanis a kampánytevékenységet végzők nem tudják, hogy a választópolgár tett-e ilyen nyilatkozatot, hiszen azokat a választási szervek kezelik. A módosító javaslat megemelné a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját, a tagok így havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap - jelenleg 38 ezer 650 forint - nyolcszorosa helyett tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatná.
A Nemzeti Választási Bizottságot érintő módosítás, hogy a testület a jövőben nem állásfoglalást, hanem "iránymutatást" adhatna ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében, és ezeket a Magyar Közlönyben nem kellene közzétenni, csak a választások hivatalos honlapján. A javaslatot kedden este tárgyalja az alkotmányügyi bizottság, miután a testület délelőtti ülésén MSZP-s és jobbikos képviselők is kifogásolták, hogy nem volt elég idejük a csomag áttanulmányozására. A választási eljárási törvény részletes vitáját már keddre virradó éjszaka lezárták az Országgyűlésben, vagyis a most javasolt változtatásokat - amennyiben az alkotmányügyi bizottság elfogadja őket - már nem vitathatják meg a képviselők a parlament plenáris ülésen, csak szavazni fognak róla.