Semjén: Példát adnak a magyar földért való harcban

A nyírcsaholyi édesanyák és asszonyok azok, akik ha nagy baj van, vagy nagy bátorságra van szükség, bátorságot és példát adnak nekünk a magyar földért folytatott harcban - mondta Semjén Zsolt pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben, ahol felavatta az erőszakos téeszesítés elleni, 1960-ban történt asszonylázadás emlékművét.

Dátum: 2012-11-10 09:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=186135
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:29:24.320724, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében hangsúlyozta: a helyi asszonyok felkelése egyben a magyar embereknek és a parasztságnak a földhöz való ragaszkodását szimbolizálja. Semjén Zsolt szerint ma is hasonló kihívásokkal néz szembe az ország, de most nem rendőr és a karhatalom, hanem "zsebszerződést kínáló nyugati befektetők, spekulánsok, ravasz ügyvédek" jönnek, akik uniós jogokra hivatkozva megpróbálják kivásárolni és kicsalni a földet a magyar ember lába alól.

A miniszterelnök-helyettes szerint a nyírcsaholyihoz hasonló megemlékezéseknek két értelme van, egyrészt erőt és hitet lehet meríteni az ősök példájából, illetve le lehet vonni a történelemben rejlő tanulságokat. "Egy létszámában kis nép számára csak akkor van megmaradás, ha minden egyes tagjában benne él az egész magyar történelem és az egész magyar kultúra" - szögezte le Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy ez csak akkor lehetséges, ha bennünk él saját szülőföldünknek, falunknak és családunknak sokszor verejtékes, könnyes és véres, ám nagyszerű története.

Semjén Zsolt kifejtette: az asszonylázadás története a kommunizmus szörnyűségét, a rendőrterrort és karhatalmista erőszakot, a földért folytatott harcot, valamint az asszonyok bölcsességét és férfiakat megszégyenítő bátorságát tanúsítja. Amit az egrieknek jelent asszonyaik bátorsága a török ellen a várfalakon, azt jelenti Nyírcsaholy és az egész magyar történelem számára a helyi asszonyok bátorsága - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

A beszédeket követően Semjén Zsolt Lehr György főtanácsossal, Hanusi Péterrel, a község Fidesz-KDNP-s polgármesterével, valamint a lázadásban részt vett, később a bíróság által elítélt Korbács Sándornéval együtt leplezte le Bíró Lajos szobrászművész alkotását, amely a harangot meghúzó asszonyokat ábrázolja.

A nyírcsaholyi asszonyforradalomként elhíresült eset 1960. február 26-án történt. Ezen a napon a bírósági dokumentumok szerint mintegy 300-400 asszony vonult a helyi tanácsháza elé és kiabálva tiltakoztak a termelőszövetkezetbe kényszerítés, a házról-házra járó agitátorok erőszakossága ellen. A többek között a "Nem kell tsz!" szöveget skandáló sokadalmat a Mátészalkáról, Nyíregyházáról és Debrecenből kivezényelt rendőrök erőszakkal oszlatták fel. A bíróság az eset kapcsán több embert ítélt el, három asszonyt - akiket a hatóságok felbujtónak neveztek meg - kettő és egy évre, illetve nyolc hónapos börtönnel sújtottak.