A kommunizmus kísértete a varsói kultúrpalotában

Fényképek és plakátok százai, a cenzúrahivatal beavatkozásai, feljelentéseket tartalmazó kötetek láthatók egyebek között azon a nagyszabású kiállításon, amely a Kommunizmus Múzeumának Socland Alapítványa szervezésében kedden nyílt meg Varsóban a Kultúra és Tudomány Palotájában. A kiállítás az Európai Unió anyagi támogatásával jöhetett létre a Culture 2000 program keretében.

Dátum: 2003-07-22 18:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=12943
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:34:23.514257, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kiállítást, mely a kezdeményezők elgondolása szerint egy, a budapesti Terror Házához hasonló, de kizárólag a kommunizmus időszakával foglalkozó jövőbeni múzeum magját képezi, a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság megalakulásának évfordulójára rögzítették. A bizottság szovjet támogatással 1944. július 22-én jött létre, és Moszkvából intézett kiáltványt a lengyel néphez ("júliusi kiáltvány"). Ez a nap a kommunizmus évtizedeiben a legnagyobb lengyel nemzeti ünnepnek számított.

A Czeslaw Bielecki építészmérnök vezette alapítvány (Bielecki a független Szolidaritás ismert aktivistája volt, az előző parlamenti ciklusban a szejm külügyi bizottságának elnökeként működött) nem véletlenül rendezte a kiállítást a "szovjet nép ajándékaként" megépült, Varsó egyik jelképének számító kultúrpalotában. A tárlat megismerteti a látogatót a kommunista rendszer bűntetteivel és hazugságaival, de emellett bemutatja az ellene folytatott küzdelmet és a rendszer legyőzését, bukását is.

A kultúrpalota alagsorában, a földszint alatti második szinten található termekbe csigalépcső vezet, a kiállítást a kazánház szaga lengi be, de ez is a tárlat részét képezi. A legnagyobb hatást a fotók keltik: vannak itt képek a 30-as évek ukrajnai éhínségéről, amelyet Sztálin szándékosan idézett elő az ukrán parasztság megtörésére, a szovjet lágerek foglyairól vagy a lengyel belbiztonság által kivégzett földalatti ellenállókról, illetve a koncepciós perekben elítélt politikai foglyokról. Láthatók a szovjet gulág foglyainak cipői és arcvédő maszkjai, amelyeket saját kezűleg készítettek a fagyok elleni védekezésül. Van egy eredeti tárgyakkal berendezett kihallgatószoba, melyben a lengyel belbiztonság vallatta a foglyokat, benne egy szék, amelyre a rabokat akkor ültették, amikor a fényképüket készítették el.

A multimediális eszközöknek köszönhetően a látogató egyszer csak egy május elsejei felvonulás első sorában találja magát, máskor meg a sztrájkoló munkások között, akik éppen Lech Walesa beszédét hallgatják.

A kiállítás II. János Pál pápa és a Szolidaritás korszakával fejeződik be, az 1980-as tengermelléki sztrájkoktól, a független Szolidaritás szakszervezet megalakulásától az 1981 decemberi hadiállapotig és az 1989-es kerekasztal-tárgyalásokig vezeti a látogatót. A pápa lengyelországi zarándoklatairól, az internáltakról és az illegális tüntetések résztvevőiről készült fényképek mellett látható egy felejthetetlen választási plakát 1989-ből, az első szabad választás idejéből. Ezen Gary Cooper amerikai színész egyik filmszerepében a Szolidaritás jelvényét viseli közvetlenül a seriffjelvény fölött. A film címe és a plakát felirata ugyanaz: "Június 4-én pontban 12-kor".

MTI - fidesz.hu