Enyhítenék az álláskeresők adminisztrációs terheit
A foglalkoztatást és a nemzetiségeket érintő törvénymódosítások tárgyalásával folytatta munkáját a parlament kedden, az ülésnap több részletes vita gyors lezárásával és egy jobbikos napirend utáni felszólalással zárult.
Dátum: 2012-11-21 08:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=186488
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:31:33.659528, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az álláskeresők nyilvántartásba vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására vonatkozó eljárási szabályok egyszerűsítését javasolja a kormány. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár parlamenti expozéjában példaként hozta, hogy bevezetnék az ellátás megszűnésének és szünetelésének intézményét, így az ellátás folyósítása bizonyos esetekben hatósági döntés nélkül, a törvény erejénél fogva szűnne meg. Lehetővé válna az is, hogy az ügyfél e-mailben jelentkezzen be a munkaügyi központnál.
A javaslat emellett megszüntetné azt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőket álláskeresőként tartják nyilván, mivel ebben az ellátásban csak azok részesülhetnek, akik rehabilitáció után sem alkalmasak a munkavégzésre. Az indítvány lehetőséget adna a közfoglalkoztatási szerződések módosítására is. Meghatároznák azt is, hogy fizetés nélküli szabadság azoknak a közfoglalkoztatottaknak adható, akik legalább 15 napos határozott idejű munkaviszonyt létesítenek.
A kormány módosító javaslata egyéb részletszabályokat is tartalmaz, így például a filmipari statiszták alkalmi munkára alkalmazásánál feloldanák az eddigi létszámkorlátot. A javaslat alapján a statiszták napi nettó jövedelme legfeljebb napi 12 ezer forint lehet. A fideszes Kara Ákos felszólalásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy egyszerűsödik az álláskeresők és a munkahelyi központ közötti kapcsolattartás, mivel az ügyfél a körülményeinek változásáról is értesítheti e-mailben a hivatalt.
Czomba Sándor államtitkár elmondta azt is, hoigy az elektronikus ügyintézéssel nem az a cél, hogy a hivatalok ügyintézői ne találkozzanak az ügyfelekkel, hanem az, hogy az álláskeresők minél hamarabb jogviszonyt létesíthessenek. Közölte azt is: pótszabadság azért nem adható a közfoglalkoztatottaknak, mert ilyen jogviszony legfeljebb egy évig tartható fenn, miközben pótszabadság csak többéves munkaviszony után jár. A rokkantsági ellátásban részesülők nincsenek munkaképes állapotban, így a hivatalok nem közvetíthetik ki őket állásokba - indokolta az államtitkár, miért nem vennék álláskeresőként nyilvántartásba ezeket az embereket. Hozzátette: a rehabilitációs ellátásban részesülőkre ez nem igaz.
A nemzetiségi szószólók is kérdezhessenek a parlamentben
Kormánypárti előterjesztők nevében Lukács Tamás (KDNP) ismertette azt az indítványt, amely több a nemzetiségeket érintő változtatás mellett lehetővé tenné, hogy a nemzetiségi szószolók az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan kérdést tehessenek fel egyes állami szervek vezetőinek.
Az álláskeresők nyilvántartásba vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására vonatkozó eljárási szabályok egyszerűsítését javasolja a kormány. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár parlamenti expozéjában példaként hozta, hogy bevezetnék az ellátás megszűnésének és szünetelésének intézményét, így az ellátás folyósítása bizonyos esetekben hatósági döntés nélkül, a törvény erejénél fogva szűnne meg. Lehetővé válna az is, hogy az ügyfél e-mailben jelentkezzen be a munkaügyi központnál.
A javaslat emellett megszüntetné azt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőket álláskeresőként tartják nyilván, mivel ebben az ellátásban csak azok részesülhetnek, akik rehabilitáció után sem alkalmasak a munkavégzésre. Az indítvány lehetőséget adna a közfoglalkoztatási szerződések módosítására is. Meghatároznák azt is, hogy fizetés nélküli szabadság azoknak a közfoglalkoztatottaknak adható, akik legalább 15 napos határozott idejű munkaviszonyt létesítenek.
A kormány módosító javaslata egyéb részletszabályokat is tartalmaz, így például a filmipari statiszták alkalmi munkára alkalmazásánál feloldanák az eddigi létszámkorlátot. A javaslat alapján a statiszták napi nettó jövedelme legfeljebb napi 12 ezer forint lehet. A fideszes Kara Ákos felszólalásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy egyszerűsödik az álláskeresők és a munkahelyi központ közötti kapcsolattartás, mivel az ügyfél a körülményeinek változásáról is értesítheti e-mailben a hivatalt.
Czomba Sándor államtitkár elmondta azt is, hoigy az elektronikus ügyintézéssel nem az a cél, hogy a hivatalok ügyintézői ne találkozzanak az ügyfelekkel, hanem az, hogy az álláskeresők minél hamarabb jogviszonyt létesíthessenek. Közölte azt is: pótszabadság azért nem adható a közfoglalkoztatottaknak, mert ilyen jogviszony legfeljebb egy évig tartható fenn, miközben pótszabadság csak többéves munkaviszony után jár. A rokkantsági ellátásban részesülők nincsenek munkaképes állapotban, így a hivatalok nem közvetíthetik ki őket állásokba - indokolta az államtitkár, miért nem vennék álláskeresőként nyilvántartásba ezeket az embereket. Hozzátette: a rehabilitációs ellátásban részesülőkre ez nem igaz.
A nemzetiségi szószólók is kérdezhessenek a parlamentben
Kormánypárti előterjesztők nevében Lukács Tamás (KDNP) ismertette azt az indítványt, amely több a nemzetiségeket érintő változtatás mellett lehetővé tenné, hogy a nemzetiségi szószolók az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan kérdést tehessenek fel egyes állami szervek vezetőinek.