Ismét életbe lép a kilakoltatási moratórium
Bakondi Györgyöt, az Országos Katasztrófavédelem vezetőjét nevezte ki a kormány a téllel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására - jelentette be Giró-Szász András pénteki sajtótájékoztatóján. A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy ismét életbe lép a kilakoltatási és kikapcsolási moratórium, valamint a Belügyminisztérium (BM) egymilliárd forint értékben biztosít tűzifát az önkormányzatok részére, melyhez ingyen vagy 15 százalékos önrésszel juthatnak hozzá.
Dátum: 2012-11-23 11:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=186589
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:32:09.992379, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Így ez a komplex probléma hatékonyan és egy kézben lesz kezelve – emelte ki a kormányszóvivő.
A fűtési szezonban életbe lép a kikapcsolási moratórium
Giró-Szász András tájékoztatott arról is, hogy december 1-jétől ismét életbe lép a kilakoltatási és a kikapcsolási moratórium. A közműszolgáltatások díjhátralék miatti kikapcsolásával összefüggésben elmondta azt is, október 15. és április 15. között – tehát a fűtési szezonban - egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeknél nem lehet kikapcsolni a közműveket.
237 település ingyen juthat tűzifához
A kormányszóvivő közölte azt is, hogy a Belügyminisztérium a magyarországi önkormányzatok számára egymilliárd forint értékben biztosít tűzifát, melyhez a legtöbb helyhatóság tizenöt százalékos önrésszel juthat hozzá, azonban az a 237 település, amelyek ezt sem tudnák kifizetni, ingyen kaphatja meg a tüzelőt.
Ezen intézkedések összességétől reméli a kormány, hogy "hatékonyan és a mindennapi életet biztosítva" tudja minden feladatát ellátni az állam a téllel kapcsolatos problémák megoldásában – fogalmazott.
Teljesen arányossá válik az adórendszer
Az Európai Bizottság által bejelentett kötelezettségszegési eljárások továbbléptetése kapcsán Giró–Szász András elmondta: a kiskereskedelmi és a telekommunikációs különadókkal összefüggő bizottsági észrevételek lényegében okafogyottá váltak, hiszen a kormány és az Országgyűlés is jelezte, hogy a 2013-as költségvetésben és adótörvényekben ezek az adók már nem szerepelnek.
Hozzáfűzte, hogy az említett törvényekben már csak és kizárólag konstans elemek szerepelnek, minden külön- és időszakos adót kivezetett belőle a kabinet, illetve a Parlament. 2013-ra egy egyszerű és áttekinthető adórendszer jön létre Magyarországon, mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági adó tekintetében - szögezte le.
Mint ismert, az szja jövő évtől lesz ténylegesen egykulcsos a félszuperbruttó teljes kivezetésével, míg a társasági adó egy tízszázalékos kedvezményes, egy tizenkilenc százalékos általános, és egy ötvenszázalékos sávból tevődik össze. Mindezeken felül az ideiglenes és a szektorális különadók is kivezetésre kerülnek 2013-ban.
A szociális ellátórendszerbe forgatják vissza a pénzt
A cafeteriára vonatkozóan Giró–Szász világossá tette: a magyar kormány minden jogos észrevételt tudomásul vesz az Európai Uniótól, azonban a teljes mértékben a magyar szuverenitás alá tartozó jogszabályok tekintetében fenntartja álláspontját, melybe véleménye szerint a cafeteria is beletartozik.
Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy az említett rendszerben beállt változások nem korlátozzák a versenyt, hiszen a kabinet nem egy profitorientált céget hozott helyzetbe intézkedésével, hanem a cafeteriából befolyó jövedelmeket a szociális ellátórendszerbe forgatja vissza az Erzsébet – programon keresztül.
Az Erzsébet – programban 2012-ben 17 ezer nyugdíjas, 21 ezer fogyatékkal élő, 20 ezer nagycsaládos és 17 ezer szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi munkavállaló részesült kedvezményben – közölte. Hozzáfűzte: az Erzsébet – táborokban 17 ezer gyermek üdült, és 16 ezer gyermek kapott kirándulási pályázaton keresztül lehetőséget, hogy az ország különböző területeit megismerje.
Több mint 100 ezer ember élvezte az Erzsébet – utalványból befolyó összegekből a fent felsorolt lehetőségeket – összegezte a kormányszóvivő a program eredményeit, hozzátéve: nem gondolja, hogy bármi kivetni való van abban, hogy a magyar szociális rendszerbe forog vissza az a pénz, ami eddig piaci cégek profitját növelte.
"Ez egy tízmilliárdos spórolás"
Giró-Szász András kitért rá, az elmúlt héten több kérdést kaptak azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzati egészségügyi intézmények államhoz kerülése milyen célt szolgál és milyen következményei vannak. Ezzel összefüggésben kifejtette, az intézkedésnek a szakirányú célok mellett vannak olyan járulékos hatásai, amelyek „nem elsődlegesek, de pozitívak és mindenképp megemlítésre méltóak”. Kifejtette, amíg ezek az intézmények az önkormányzatok alá tartoztak, beszerzéseiket is önállóan intézték, melyek kapcsán komoly anomáliákra derült fény: a gáz-, villany-, vagy gyógyszerbeszerzéseknél két-háromszoros szorzók is előfordultak ugyanazon beszerzés esetében.
Giró-Szász András előnyként említette, hogy az állam központosított közbeszerzést hajt végre, melyek következtében a földgáztenderen körülbelül egymilliárd forintot, a gyógyszerközbeszerzésen két-három milliárd forintot takarít meg a büdzsé, összességében pedig az összes közmű és a gyógyszerek tekintetében éves szinten „ez egy tízmilliárdos spórolás”.
Nőtt a foglalkoztatás
A KSH foglalkoztatási adataival kapcsolatban a kormányszóvivő leszögezte: minden ellenkező állítással szemben Magyarországon az elmúlt időszakban nőtt a foglalkoztatottság. Az intézet adatait ismertetve elmondta, a legutóbbi felmérések szerint hazánkban 3.935.500 foglalkoztatott van, ez 80 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt, 120 ezerrel több, mint két évvel ezelőtt, és 160 ezerrel több, mint a kormányváltáskor volt. Giró-Szász András szól arról is, félreértelmezésre az adhat okot, hogy a KSH közli azokat az adatokat, amelyeket a különböző gazdasági, piaci szegmensek alapján állapít meg, és ezekbe az intézet nem számítja bele az öt főnél kevesebbeket foglalkoztatók számát.
Az adminisztrációs terhek csökkenését érintő kérdésre a kormányszóvivő úgy válaszolt, a kormány az elmúlt két évben több olyan intézkedéssorozatot hozott, amelyek a bürokrácia és az adminisztráció túlburjánzásával szemben léptek fel, s a jövőben is erre fog törekedni. Giró-Szász András beszámolt arról is: a jövőben a kormányzati honlapon lehetőséget biztosítanak majd az állampolgároknak, hogy felhívják a figyelmet a bürokratikus, adminisztratív ésszerűtlenségekre.
A jövő évi költségvetéssel összefüggésben Giró-Szász András úgy fogalmazott, a kormány nagyon tudatos gazdaságpolitikát folytatott az elmúlt két évben, amelynek eredménye az lett, hogy az Európai Bizottság (EB) is elismerte azt, hogy az elmúlt, az idei és a jövő évben is - nemcsak az összhiányt, hanem a strukturális hiányt tekintve is - megfelel hazánk azoknak a kritériumoknak, melyek alapján kikerülhet a deficiteljárás alól. Azok a számok, amelyeket Magyarország az elmúlt két évben produkált, illetve azok a számok, amelyeket az Európai Unió rögzített hazánk esetében a jövő évre vonatkozóan, arra predesztinálják az országot és a kormányt, hogy, elődeivel ellentétben, ezt a feladatot sikerrel abszolválja – mondta Giró-Szász.
Bizonyos utazási kedvezmények mindenképp megmaradnak
Oszkó Péterre utalva úgy fogalmazott, „nagyon óvatosan kezeli” annak az egykori pénzügyminiszternek a megjegyzéseit, akinek a kormányprogramja következtében többek között hat százalékkal csökkent Magyarországon a nyugdíjak reálértéke, átütemezték a nyugdíjkorrekciót, eltöröltek egyhavi nyugdíjat, szigorításokat vezettek be a családi juttatások tekintetében, felfüggesztették a lakástámogatásokat, csökkentették a táppénz mértékét. Hozzátette: nem gondolja azt, hogy két és fél év olyan távoli idő lenne, hogy el kellene felejteni azt a gazdaságpolitikát, amit Oszkó Péter pénzügyminisztersége és Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt az akkori kormány folytatott.
Az utazási kedvezmények átalakításával kapcsolatos kérdésre Giró-Szász András úgy válaszolt, jelenleg Magyarországon hétmillióan jogosultak bármely jogcímen utazási kedvezményre, és ismeretei szerint olyan arányt nem találunk Európában, amely ebben a tekintetben durván a lakosság hetven százalékának nyújt előnyt a városok közötti közlekedés területén. A kormányszóvivő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) álláspontját ismertetve kifejtette, négy területen biztosan nem képzelhetőek el változások. Ide sorolta a 65 év felettiekre, a 6 év alatti kisgyermekekre, a fogyatékkal élőkre és kísérőikre, illetve a diákokra vonatkozó engedményeket. Hozzátette, az egyéb kedvezmények kapcsán az NFM dolgozik azon, hogy ezek hogyan vonhatók össze akár a Széll Kálmán Tervvel.
Szólt arról is, véleménye szerint a választási eljárásról szóló törvény talán leginkább központi témáját képező regisztráció kérdéskörét „teljesen rossz szempontból közelíti meg jónéhány politikai résztvevő és ebből kifolyólag a sajtó is”. Giró-Szász teljes tévedésnek nevezte azt a vélekedést, hogy a regisztráció korlátozná a választásokon való részvétel lehetőségét. Bárki, aki regisztrál, még mindig eldöntheti: elmegy-e választani, vagy sem. Világossá kell tenni, hogy az a jogszabályi környezet, ami az elmúlt években Magyarországon lehetővé tette például a kettős állampolgárságot, és amely például lehetővé teszi a magyarországi kisebbségeknek, hogy 2014-ben 24 év után először közvetlenül választhatnak képviseletet az Országgyűlésben, egyértelműsíti, hogy meg kell jelennie a regisztrációnak ebben a rendszerben, hiszen ezek a személyek nem tudnának másképp részt venni a választásban.
Giró-Szász András ismertette a Velencei Bizottság ide vonatkozó álláspontját, miszerint a szervezet nem kíván beleszólni abba, hogy választói névjegyzék vagy regisztráció útján jön létre a választás lehetősége, csupán annyit kér, hogy ne legyen vegyes rendszer. Mivel ezek az elemek megjelennek a magyar választási rendszerben, a vegyes rendszer elkerülése csak abba az irányba történhet, ha a regisztráció teljesedik ki. Hozzátette, azt is fegyelembe kell venni, hogy a Velencei Bizottság volt az, amely arra is javaslatot tett, hogy a választások előtti 15 napos korlát bekövetkezzen.