Elfogadták a választási eljárási törvényt
A jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe. Döntés született arról is, hogy nem hirdethetnek a kereskedelmi rádiókban és televíziókban a pártok 2014-ben az új kampányszabályok szerint, de Lázár János zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával - az internetes újságokban, hírportálokon hirdethetnek.
Dátum: 2012-11-27 08:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=186714
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:32:56.370403, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A parlament hétfőn név szerinti szavazással - 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett - fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett új választási eljárási törvényt, amely a korábban már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazza. A feliratkozás a következő ciklus összes választására érvényes lesz. A regisztrációs időszak a szavazást megelőző 15. napon lezárul, majd a voksolás után újrakezdődik. A Magyarországon élők az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzőnél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, míg a mozgáskorlátozottak és az elítéltek kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetőségét. A határon túli magyar állampolgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra.
A parlament alkotmányügyi bizottsága korábban azt kezdeményezte, hogy a települési jegyzők 2013. szeptember 1. és december 31. között minden választópolgárhoz menjenek el és tájékoztassák őket a választójog gyakorlásának feltételeiről. Ezt azonban a zárószavazás előtt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára törölték az előterjesztésből. A jogszabály így mindössze azt köti ki, hogy a választókat a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatja a névjegyzékbevétel módjáról. A tájékoztatás időpontját és módját miniszteri rendelet határozhatja meg. A választói névjegyzékben szereplők adatait egy központilag vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. A szavazóköri névjegyzék az adott választásra, annak kitűzésekor készül el. A központi és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül majd a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján.
Az ajánlószelvény-gyűjtés megszűnik. Az egyéni jelölteknek ehelyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem regisztráltak. Ezért - szintén Lázár János javaslatára - az EP-választásokon a listaállításhoz továbbra is húszezer ajánlás lesz szükséges a tervezett ötezer helyett. A törvény értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek. A korábbi tervekkel szemben az ajánlóíven mégsem kell bejelenteni az aláírások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét.
A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A listán 93 mandátum szerezhető, a pártok lajstromában legfeljebb háromszor ennyi jelölt szerepelhet. Parlamenti választáson pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati választáson pedig pártok és - a szakszervezetek kivételével - egyesületek lehetnek jelölő szervezetek. A választást a szavazás előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök. A választásokat vasárnap kell megtartani, és időpontjuk a jövőben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Országos népszavazás nem rendezhető a parlamenti, illetve az önkormányzati választás napján. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni.
A szavazóköröket úgy alakítják ki, hogy a hozzájuk tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Továbbra is minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek. Szavazni, ahogy eddig, 6 órától 19 óráig lehet. Az este hétkor sorban állók még leadhatják szavazatukat. A választók döntése lesz, hogy a szavazólapot borítékba helyezik-e, vagyis nem csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek. A magyarországi lakcímmel rendelkezőknek fennmarad a lehetőség, hogy ha külföldön vannak, voksukat a külképviseleteken adják le, de levélben is szavazhatnak. A határon túl élő magyar állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat úgy, hogy az a szavazást megelőző napon éjfélig megérkezzen a választási irodába. Emellett leadhatják a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot a magyarországi szavazást megelőző 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is.
Új szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon élnek, de a lakóhelyüktől eltérő választókerületben voksolnak. Az eddigi igazolási rendszer megszűnik, helyette az érintetteknek átjelentkezésre irányuló kérelmet kell benyújtaniuk, ennek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkezéssel szavazó választók a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjei közül választhatnak, szavazatukat is ott, és nem a leadásának helyén, számolják össze.
Megújulnak a központi választási szervek is: a Nemzeti Választási Bizottságnak hét, a parlamentben kilenc évre megválasztott tagja lesz, és a testület kiegészül a parlamenti frakcióval rendelkező, valamint az országos listát állító jelölőszervezetek által megbízott tagokkal. A választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért az autonóm államigazgatási szervként működő Nemzeti Választási Iroda felel. A központ vezetőjét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki, ugyancsak kilenc évre. Az eljárási törvény módosítja a pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határaira vonatkozó rendelkezéseket is, a kormánypárti előterjesztők közlése szerint technikai pontosítást hajtottak végre.
['\nSzűkítették a pártok kampánylehetőségeit', 'Nem hirdethetnek a kereskedelmi rádiókban és televíziókban a pártok 2014-ben az új kampányszabályok szerint. A parlamentben a választási eljárási törvény részeként hétfőn elfogadott szabályozás a kampányidőszakot ötven napban határozza meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a közszolgálati médiában, a nyomtatott sajtóban és - Lázár János zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával - az internetes újságokban, hírportálokon hirdethetnek. A kereskedelmi médiumokon túl a körzeti és a helyi, valamint a közösségi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai hirdetéseket közzétenni. Az előterjesztők egyike, a fideszes Gulyás Gergely hétfőn újságíróknak azt mondta: mivel a kereskedelmi televíziókban kiemelkedően drágák a hirdetések, a tilalommal a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget akarják biztosítani.
\xa0\xa0\xa0
A közmédia - a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió - ingyen sugározza majd a pártok hirdetéseit. Az erre felhasználható időkeret parlamenti választások előtt legfeljebb tíz, európai parlamenti választások előtt maximum öt óra lehet médiaszolgáltatónként. A reklámidőt a Nemzeti Választási Bizottság állapíthatja meg, ám azt egyenlő arányban kell felosztani a jelölőszervezetek között. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.
\xa0\xa0\xa0
Sajtótermékek akkor jelentethetnek meg politikai hirdetéseket, ha a választás kitűzése után öt napon belül megküldik hirdetési árjegyzéküket az Állami Számvevőszéknek, amely nyilvántartásba veszi és honlapján közzéteszi az adatokat. Hirdetés csak az árjegyzékben szereplő ellenértékért közölhető. Az újságoknak és a hírportáloknak tizenöt nappal a szavazás után tájékoztatniuk kell a számvevőszéket a megjelentetett hirdetésekről.
\xa0\xa0\xa0
A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteren belül tilos lesz kampányolni a szavazás napján, közvélemény-kutatási eredményeket pedig a korteskedés utolsó hat napján már nem lehet publikálni.
\xa0\xa0\xa0
A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata alapján a jelölőszervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez eredetileg a választópolgár hozzájárulása lett volna szükséges. Egy módosító indítvány azonban változtatott ezen, így a választópolgárnak meg kell tiltania az adatkiadást, ha nem akarja, hogy a pártok kampányanyagokat küldjenek neki.']