Az állam átvállalja a kistelepülések hiteleit
A kistelepülési önkormányzati hitelek átvállalásával, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) hatékonyabb forrásbevonásával, illetve a Kossuth tér átalakításával összefüggésben módosította az Országgyűlés az idei évi költségvetést.
Dátum: 2012-12-04 08:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=186955
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:34:23.211588, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A hétfőn 228 igen, 70 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadott változtatás a bevételi főösszeget változatlanul 14 437,12 milliárd forintban, a kiadási főösszeget az eredetinél 96 milliárddal több, 15 108,98 milliárd forintban, így hiányát szintén 96 milliárddal magasabban, 671,86 milliárd forintban állapítja meg. Az állam az ötezer fő alatti települések december 12-én fennálló adósságát teljes egészében átvállalja. A településeknek és a kistérségi társulásoknak erről december 17-ig kell nyilatkozniuk, az állam pedig 28-ig utalja át számukra a szükséges forrásokat. A büdzsé változtatásával erre 95,7 milliárd forintot különített el az állam. Nem finanszírozza a központi költségvetés a december 12. után keletkezett adósságot, valamint az Európai Uniótól és más nemzetközi szervezettől elnyert támogatások előfinanszírozására felvett hiteleket, sem az önkormányzatok szállítói tartozásait, csupán kölcsöneiket, hiteleiket, hitel-értékpapírjaikat.
A Kossuth tér rekonstrukciójára eredetileg előirányzott 1 milliárd forintot 2,4 milliárdra változtatta a Ház. Az MNV jogosulttá válik arra, hogy eljárjon az állam képviseletében olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam, és amely az állam tulajdonában levő pénzügyi eszközhöz kapcsolódik. A törvény elengedi a fővárosi, megyei kormányhivatalok földhivatala 2011. december 31-i központi költségvetési befizetési kötelezettségét, valamint eltörli a 2010. évi szakmai és informatikai fejlesztési feladatok kapcsán az érintett fenntartó szervezeteket terhelő támogatás-visszafizetési kötelezettséget. Ezek együttes összege 4,5 milliárd forint. Ezeken túl forrást biztosít az üvegházhatású gázok kvótabevételeinek terhére a Zöld Beruházási Program Panel II. konstrukciójára.
Azonos védelem alá kerül a saját és a kölcsönzött foglalkoztatottak bére
Ha egy cég csődbe megy, a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően a saját és a kölcsönzött foglalkoztatottak bérére ugyanaz a jogi védelem vonatkozik jövő januártól. A parlament hétfőn 234 igen, 33 nem és 32 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló törvényt, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve a bérgarancia-alapról szóló törvényt módosítja. A csődtörvény módosításával a felszámolási költség része lesz a munkaerő-kölcsönbeadó által fizetendő munkabér és egyéb bérjellegű juttatás is. Ezt a szabályt alkalmazni kell a jövő január elsején folyamatban levő azon felszámolási eljárások költségeivel kapcsolatban is, amelyekben a zárómérleget még nem készítették el a felszámolók. A bérgarancia-alapról szóló törvény szintén a bértartozás körébe sorolja a kölcsönzött foglalkoztatottal kapcsolatos bérköltséget. A bérgarancia-alapból ez az összeg megelőlegezhető. A megelőlegezés nem vonatkozik arra a személyre, aki nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik. A törvény egyebekben azt részletezi, hogy technikailag miként zajlik a kölcsönzött munkaerő bérköltségének megelőlegezése. Az új szabályokat a január elsején már folyamatban lévő felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevőre, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló kölcsönbeadóra is alkalmazni kell. A törvény szabályai - a kölcsönzött foglalkoztatottak mellett - az iskolaszövetkezetek tagjaira is kiterjednek.