Csökkenti a családok terheit a kormány
A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók kedden megállapodtak a minimálbérről és a garantált bérminimumról – jelentette be Giró–Szász András kormányszóvivő, szerdán. A kabinet a korábbi bejelentésnek megfelelően elfogadta a gáz, a villany és a távhő hatósági árának 10 százalékos csökkentését.
Dátum: 2012-12-12 12:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=187250
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:36:10.946175, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A kormányszóvivő a szakszervezetek álláspontját ismertetve elmondta, hogy az általuk végzett kalkuláció szerint a bérminimum és a minimálbér emelés az átlag magyar családok vásárlóerejét 2,2 százalékkal növeli a 2013-as évben.
Erre az elmúlt 20 évben nem volt példa
Mindezek mellett a kormány a korábbi bejelentésnek megfelelően szerdán elfogadta a gáz, a villany és a távhő hatósági árának 10 százalékos csökkentését. Giró – Szász ennek kapcsán megjegyezte, hogy az intézkedés szintén a kabinet azon programjának egy újabb eleme, amellyel a magyar családok vásárlóerejét akarja növelni. Ezen döntések nemcsak nemzetgazdasági szempontból értelmezhetőek, hanem a családok terheinek jelentős csökkenését eredményezi, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa – mutatott rá. Hozzátette: a gáz-, a villany- és a távhőár csökkentésének végrehajtására és ellenőrzésére a kabinet egy négytagú bizottságot hozott létre - az NFM, az NGM, az Emmi és a Miniszterelnökség részvételével -, melyet Fónagy János államtitkár vezet.
350 százalékos profitra tettek szert a szolgáltatók
A szigorú ellenőrzési és nyomonkövetési mechanizmusok kialakítását a kormányszóvivő azzal indokolta, hogy biztosítva legyen az, hogy valóban a szolgáltatók viselik a terheket. Ezzel összefüggésben megjegyezte: 1995-ben mintegy 250 milliárd forintért privatizálták a jelenlegi szolgáltatók a teljes szektort, ugyanakkor emlékeztetett, hogy a magánosítást biztosító kormánydöntés négy nap alatt született meg, és két nap múlva alá is írták a szerződéseket. Mindezek kapcsán Giró – Szász András felidézte azt is, hogy a szolgáltatók az elmúlt időszakban átlagosan évi 20 százalékos haszonra tettek szert, valamint a befektetéshez viszonyított 350 százalékos profitot termeltek ki. Ismertette azt is, hogy 2002 és 2010 között 206 százalékkal növekedett a gázár és száz százalékkal a villanyár. Ugyanakkor szólt arról is, hogy egy átlag magyar család jövedelmének 30 százalékát költi rezsire jelenleg. Giró – Szász András összeghasonlítási alapként egy friss uniós statisztikára hivatkozva kijelentette: a vásárlói paritáson alapuló felmérés azt mutatja, hogy a gáz és villany tekintetében hazánk a második legdrágább ország.
Giró-Szász András kifejtette, Magyarország az egyik legdrágább országnak számít az Európai Unióban a gáz és a villanyárak tekintetében. A visegrádi országok átlagától nagyságrendekkel eltérünk, az uniós átlag pedig a magyar mérőszám körülbelül kétharmadának felel meg – mondta. Hozzátette, az előző két év gazdaságpolitikájának köszönhetően, amely konszolidálta a magyar államháztartást és megnövelte a kormány mozgásterét, a kabinet egyértelműsítette a közteherviselést, amit stabilan beépített adópolitikájába. Ezek az elemek arra bátorították a kormányt, hogy elég erősnek érezze magát ahhoz, hogy a lakosság érdekében ezeket a lépéseket véghezvigye – utalt a gáz, villany és távhőárak tíz százalékos csökkentésére vonatkozó döntésre a kormányszóvivő.
Minőségi képzés
A diákhitelre vonatkozó kérdésre Giró-Szász András úgy válaszolt, a felsőoktatással kapcsolatos polémia „alapvetően félreviszi a fókuszát ennek a kérdésnek”. Egyértelmű, hogy a magyar felsőoktatási rendszer, abban az állapotban, amelyben a jelenlegi kormány örökölte fenntarthatatlan, nemcsak anyagi, hanem minőségi szempontból is – húzta alá Giró-Szász. Felidézte, 2002-ben a felsőoktatásban a főiskolát végzettek közül 8 400-an voltak munkanélküliek, 2010-re pedig ugyanez a szám 30 400-ra változott, vagyis - hasonlóan az egyetemet végzettekhez - több mint 3,5-szeresére emelkedett, míg a többi területen - beleértve az érettségizetteket is - csak a kétszeresére.
A felsőoktatás szerkezete, minősége, a többi struktúrához képest is rosszabb munkaerő piaci feltételekhez kötötte a felsőoktatási végzettségűeket, akik nehezen tudnak elhelyezkedni a piacon, mert nem versenyképes a diplomájuk. Vannak olyan szakok Magyarországon, ahol kimutatható, hogy lényegében munkanélkülieket képeznek. Ez megengedhetetlen. Ezért fontos, hogy az állam egy olyan rendszert hozzon létre, amely egyszerre oldja meg azt a kérdést, hogy minőségi legyen a képzés és azt is, hogy aki bekerül az egyetemre, az el is végezze azt – szögezte le Giró-Szász András.
A kormányszóvivő kitért rá, ma az unió 27 tagállamából nyolcban nem kell semmilyen módon fizetni a felsőoktatási képzésért. A többinél vagy tandíjat, vagy egyéb jellegű juttatást kell fizetniük a diákoknak – ismertette Giró-Szász András hozzáfűzve, a diákhitel-konstrukció éppen arra nyújt lehetőséget, hogy a tanulók bármilyen forrás bevonása nélkül léphessenek be a felsőoktatásba.
Számtalan szakmai szervezet fejezte ki ellenérzését a felsőoktatási koncepcióval kapcsolatban. Ezen szakmai szervezetek az esetek száz százalékában azért ellenérdekeltek, mert a saját hatásköreiket csökkenti az új elképzelés – húzta alá Giró-Szász András. Példaként említette, a rektori konferencia mozgástere a kancellár intézményének bevezetése miatt csökken, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéé pedig azért, mert nem kari, hanem szakszinten lesznek leosztva a keretszámok. Elmondta, azok a hallgatói önkormányzatok lépnek fel a koncepcióval szemben, amelyeket az nem is érint, mert a szabályozások a ma még középiskolába járókra vonatkoznak majd.