Kósa: A diákok hatpontos listája okafogyottá vált

A kormány döntése, hogy mindenki a képességei, és ne a pénztárcája, anyagi lehetősége szerint tudjon továbbtanulni – jelentette ki Kósa Lajos keddi sajtótájékoztatóján. A Fidesz alelnöke szerint okafogyottá vált a diákok hat pontja.

Dátum: 2012-12-18 16:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=187470
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:37:31.497565, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Elmondta, aki eléri az adott szakon a meghatározott pontszámot, az ingyen tanulhat állami finanszírozás mellett. Miután ez bővíti a diákok lehetőségét, ezért a kormány azt kéri az állami helyen finanszírozottaktól, hogy befejezi a tanulmányait, és az egyetemen, főiskolán eltöltött évek másfélszeresét magyarországi munkahelyen tölti. Azért képezzük az egyetemistákat az adófizetők pénzén, hogy a magyar társadalom, gazdaság szakemberigényét kielégítsük – jegyezte meg.

A kormány a felsőoktatás színvonalának a megőrzése érdekében olyan ponthatárt hoz létre, amit el kell érni ahhoz, hogy valaki egyáltalán egyetemen, főiskolán tanulhasson. A képviselő arról is beszélt, hogy továbbra is fennmarad a diákhitel-rendszer azok számára, akik nem érték el az adott pontszámot, így nem tudnak bejutni az államilag finanszírozott helyekre.

Kósa Lajos leszögezte, a diákok hatpontos listája okafogyott, hiszen a kormány és a Fidesz odafigyelt arra, mit mondanak a diákok. A listán szerepel a köz- és felsőoktatás átfogó reformja. Ennél nagyobb átalakítás a közoktatásban és a felsőoktatásban, mint amit a kormány kezdeményezett, még nem volt az elmúlt 20 évben – tette hozzá. Azt is követelik a diákok, hogy állítsák vissza a keretszámokat legalább a 2011-es szintre. A mi általunk javasolt rendszer többet tud, ezt a szintet túl is teljesíti, mert több helyet finanszírozhat az állam, mint a 2011-es szemeszterben. A követelések között szerepelt, hogy állítsák le a forráskivonást, és kompenzálják az elvonásokat. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban leszögezte, több ma a felsőoktatásra fordított pénz, mint korábban volt. Problémának nevezte a szocialista kormányok elhibázott PPP-programjait, amelyek agyonnyomják a felsőoktatást, és terhelik az államkasszát. Ebben az esetben Hiller Istvánt és Magyar Bálintot kell megkérdezniük a diákoknak – jegyezte meg.

A felsőoktatási törvény módosítása erősíti az egyetemi autonómiát, sőt tervek szerint bővíti is az oktatásra és kutatásra vonatkozó egyetemi autonómiát – mondta el a diákok másik követelése kapcsán. A diákok listáján szerepel a hátrányos helyzetű családokból származók felsőoktatásba bejutásának segítése is. Az általunk megfogalmazott rendszeren keresztül ez elérhető, hiszen nem az anyagi lehetőségek, hanem a tehetség és a szorgalom dönt – fűzte hozzá Kósa Lajos.

A hallgatói szerződés eltörlését, abban a formában ahogy a diákok követelik, mi nem akarjuk megcsinálni – szögezte le Kósa Lajos. Utalva az államilag finanszírozott helyek két kritériumára a politikus elmondta, amit kérnek, az minden további nélkül teljesíthető. Semmilyen tandíjról nincsen szó, a kormányzat által javasolt új rendszer jelentős mértékben kezeli a diákok kéréseit – szögezte le.

Kósa Lajos arra kérte a felsőoktatási diákszervezeteket, hogy keressék meg az adott térség kormánypárti országgyűlési képviselőit, közösen vitassák meg a felmerülő problémákat, így a felsőoktatási törvénynek márciusban a parlament elé kerülő módosításakor már konkrét javaslatokról lehet egyeztetni.

PPP: rossz szerződések felháborító feltételekkel

Kérdésre válaszolva a Fidesz ügyvezető alelnöke a PPP-programok kapcsán kifejtette: „nagyon sok főiskola, egyetem számára megoldhatatlan a PPP-programok finanszírozása. Rosszak a szerződések, felháborító feltételekkel. Külön az megérne egy misét, hogyan lehetett így elkölteni a közösség pénzét, ahogyan azt Hiller és Magyar miniszter urak tették.”

A felvételi ponthatárokat érintő felvetésre úgy reagált: az eredeti szándék is az volt, hogy az államilag finanszírozott helyek összességében meghaladják a korábbi keretszámokat. Ezzel összefüggésben kiemelte: az új rendszer a diákok kezébe adja a döntést. „Két ponthatár lesz az adott szakon; az egyik az államilag finanszírozott, míg a másik – minimális – ponthatár alatt sem állami finanszírozással, sem térítéssel nem lehet bejutni az adott szakra” - fogalmazott. A két ponthatár közötti intervallum jelöli ki az önköltséges rendszer határait – tette hozzá Kósa Lajos.

A szabályozási irány szerint, ha valaki nem teljesíti a két elvárást, akkor az, valamilyen módon szankcionálható legyen – mondta Kósa Lajos egy másik kérdésre válaszolva. Hétköznapi hasonlattal: ha valaki jogosítványt szerez hallgatólagosan azt is vállalja, hogy balesetmentesen fog közlekedni, ettől függetlenül vannak balesetek, de arra egy teljesen más szabályrendszer vonatkozik – fogalmazott.

Okafogyottá váltak a további megmozdulások

A diáktüntetésekre vonatkozó felvetésre válaszolva a Fidesz ügyvezető alelnöke elmondta: „egy demokráciában mindenki az ellen tüntet, ami ellen akar. Szabad véleményt nyilvánítani”. Függetlenül attól, hogy „megegyezés közeli a helyzet”, lehet tüntetni, azonban érdemes arra figyelni, hogy pusztán a politikai zavarkeltés okán a tüntetésekhez csatlakozókat ne keverjék össze a diákokkal – vélekedett. Megjegyezte: korábban a szocialisták bevezették a tandíjat, de most lelkesen támogatják a diákok megmozdulásait. A diákok követeléseit tekintve okafogyottá váltak a további megmozdulások – mutatott rá Kósa Lajos.

Egy más témában feltett kérdésre reagálva a fideszes politikus kifejtette: „nem a tegnapi az első eset, de nem is az utolsó, hogy valakik kétharmados törvénynél máshogy szavaznak, eddig ebből nem volt semmilyen probléma”. Hozzátette: hosszútávon a frakció együttműködése biztosított.

Az Alkotmánybíróságnak egy világos feladata van

A családok védelméről szóló törvényt érintő kérdésre válaszolva közölte: figyelembe vették a törvénnyel kapcsolatos Ab-döntést, de nem értenek azzal egyet. „Ha az Alkotmánybíróság valamit alkotmányellenesnek talál, akkor két lehetőség van; vagy az adott szabályozásból vissza kell hátrálni, vagy úgy módosítani az alaptörvényt, hogy az adott keretek között a rendelkezés ne legyen alkotmányellenes” – vélekedett, hozzáfűzve: mindkét lehetőség adott. Ezzel összefüggésben a politikus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az Ab nem törvényalkotó, a grémium tagjaira nem szavaztak az állampolgárok. A testületnek egy világos feladata van; azt vizsgálni, hogy az adott joganyag az alaptörvény által meghatározott keretbe beleillik-e – húzta alá.