Helyreállt a gyülekezési jog gyakorlásának alkotmányos kerete 2010 után
„A 2002-2010 közötti időszak a gyülekezési jog gyakorlata tekintetében nem része a rendszerváltozásnak, sőt, a ’89-es alapértékek tagadását jelenti” - mondta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő vasárnapi sajtótájékoztatóján.
Dátum: 2013-01-06 11:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=187766
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:39:20.039667, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az elmúlt két évben a korábbiaknál is élesebbé váltak azok a viták, amelyek a jogállam és demokrácia minőségéről szólnak – mutatott rá. Hozzátette: azonban a jogállam mértékét és a demokrácia minőségét leginkább az alkotmányos alapjogok „gyakorolhatóságán” lehet lemérni.
Ezzel összefüggésben kiemelte: a sajtószabadságból és a véleménynyilvánítás szabadságából levezethető gyülekezési jog a legfontosabb alkotmányos alapjogok közé sorolható. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltozás egyik nagy vívmánya volt, hogy mindenki szabadon gyülekezhetett. „’89 egyik áldása volt, hogy Magyarországon mindenki, politikai véleményét korlátokra és értéktartalomra való tekintet nélkül fejthette ki” - fogalmazott Gulyás Gergely.
A fideszes képviselő azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy a 2002-2010 közötti időszakban a döntéshozók élesen szembe mentek a korábbi gyakorlattal. Ennek kapcsán felidézte a Medgyessy Péter és Nastase román államfő 2002-es találkozója ellen szervezett tüntetés és a Gesztenyés kerti tüntetés szétverését, illetve több bejelentett és szabályos rendezvény feloszlatását vagy betiltását a jelzett időszakban. Továbbá az akkori kormány az állandó terrorfenyegetettségre hivatkozva lehetetlenítette el az ellenzéki pártok tömeggyűléseit – tette hozzá.
E folyamat csúcspontjaként Gulyás Gergely 2006. október 23-át jelölte meg, jelezve, hogy egy bejelentett és tudomásul vett rendezvényt „vert szét, soha korábban nem látott brutalitással a rendőrség”. Tették ezt azonosítószám nélkül és a személyes felelősségre vonás ellehetetlenítésével – fűzte hozzá.