Balog: A kapuk nyitva vannak

Balog Zoltán az M1 A Lényeg című műsorában kijelentette: nincs keretszám a felsőoktatásban. Mint mondta, ezt kormányhatározat rögzíti, amely a kormányra nézve kötelező erejű döntést jelent. Úgy fogalmazott: „felülről” nyitják ki azok számát, akik bejuthatnak a felsőoktatásba. Az egyetlen feltétel, hogy feleljenek meg a pontszámok azon minőségi kritériumainak, amelyeket az egyetem az adott szakon támaszt a felvételizőkkel szemben.

Dátum: 2013-01-14 08:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=187945
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:40:25.381492, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A lényeges szakok közül mindössze két olyan szak van - a jogász-, illetve a közgazdászképzések -, melyre ma Magyarországon felelőtlenség államilag finanszírozott helyet adni – fejtette ki az emberi erőforrások minisztere.

Mint mondta, akik maguk finanszírozzák a képzést, hamar el tudnak helyezkedni és vissza tudják fizetni a költségét.

Azt a bizalmatlanságot, ami a diákhitel fogalma körül kialakult, azzal próbálta a kormányzat oldani, hogy a kapuk nyitva vannak, és a jó teljesítmény automatikusan államilag finanszírozott helyet jelenthet.

Balog Zoltán közölte: a pénteki egyeztetésen a diákokkal szót ejtettek a hallgatói szerződésekről is. Ezek arról szólnak, hogy olyan országban kellene élnünk, ahol, ha valaki kap valamit a közösségtől, az államtól, az adófizetőktől, azért tartozik valamivel – fejtette ki.

Szabadság és felelősség

Balog Zoltán azt mondta: maga is tanult több évet külföldön, és a kormány nem azt szeretné, hogy a tanulók ne menjenek ki más országokba, hanem azt, hogyha külföldre távoznak és lényegesen nagyobb jövedelemre tesznek szert, akkor elvárható, hogy fizessék vissza a képzési költség arra az időre eső részét, melyet a magyar adófizetők fizetnek. Azt mondta, erről szól az új magyar alaptörvény is: szabadságról és felelősségről.

A hallgatói szerződésekből „nem engednek”, de arról, hogy mi is legyen benne pontosan, és hogy a diákok hogyan tudják a szabályozást elképzelni, még tárgyalnak. A diákok is elismerik, hogy tartoznak valamivel, ha részt vehettek az ingyenes felsőoktatásban – mondta.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: a diák egy különös műfaj, és mivel gyermekei is diákok, ismeri ezt a világot, komolyan kell venni őket.

A diákvilágban az az élmény, hogy valamit meg tudok változtatni, fontos és sokat lehet belőle tanulni – fejtette ki.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a „balhé” (amelyben ugyanakkor szerinte „voltak értelmes tiltakozások és kritikák”) akkor robbant ki, amikor még semmiféle kormánydöntés nem született meg, igaz, voltak javaslatok a kormány előtt, amelyek kiváltották az ellenállást.

Bízik benne, hogy ha nem is a jövő héten, de a rákövetkező héten lesz megegyezés a diákokkal. A hallgatói szerződéseket a szeptemberben kell aláírni, a jelentkezések most indulnak be, az pedig, hogy hány ponttal lehet bejutni a szakokra, az egyetemi kapacitás függvényében május-június környékén derül ki – fejtette ki.

Romastratégia

Balog Zoltán a műsorban a romastratégiáról is beszélt. Mint mondta, a kormány a munka, tanulás, lakhatás és egészségügy mellett a közbiztonság és kultúra kérdését is hangsúlyozta európai szinten is.

A Nemzeti Alaptantervben az etika-. és erkölcstan oktatással olyan lehetőség nyílik 20 év óta először, amely által minden magyar iskolás szembesülni fog azokkal a konfliktusokkal, melyeknek lehet etikai, szociokulturális, érzelmi – gyűlölet - háttere, és segítséget fog kapni ahhoz, hogy egy adott helyzetben mi a teendő – fogalmazott a miniszter.

A megelőzéssel kapcsolatosan azt mondta, szabályozni kell a biztonsági kérdéseket is – ez részben a tragédiákból kiindulva nagyrészt már megtörtént - , de Balog Zoltán ebből a szempontból pesszimista.

Utalva a norvég esetre (amely során Anders Breivik egy kettős merényletben kioltotta 77 ember életét) azt mondta: az ilyen tragédiákat nem lehet kizárni. Nincs olyan rendszer a világon, ahol nincsenek olyan emberek, akik „elvakult erőszakkal” élnek, és akik semmiféle emberi szóra nem képesek reagálni. Hozzátette: szerinte ez fontos mondat, amikor kimondja egy publicista, vagy bárki más. Ezektől az emberektől valóban meg kell szabadítani a közösséget úgy, hogy elvonjuk a szabadságukat, hogy ne tudjanak ártani – tette hozzá.