Fidesz: hiteltelen Bajnai oktatáspolitikai nyilatkozata
Hiteltelennek tartja a parlament oktatási bizottságának fideszes alelnöke Bajnai Gordon volt miniszterelnök szavait az oktatáspolitikáról, Pósán László szerint ugyanis a Bajnai-kabinet idején gyakorlatilag nem is volt oktatáspolitika.
Dátum: 2013-01-24 11:48:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=188250
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:42:17.739522, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Pósán László, a Fidesz szakpolitikusa az MTI-nek reagálva hiteltelennek nevezte "ezt a nagy beharangozást", mert szerinte Bajnai Gordon kormányzása alatt még a látszatra sem adtak, oktatáspolitika összességében nem is létezett, az intézmények magukra voltak hagyva.
Az akkori kabinet - folytatta - nagyságrendileg százmilliárd forintot vont ki az oktatásügyből, ami iskolabezárásokhoz vezetett. Ismertetése szerint körülbelül háromezer iskolát érintettek az összevonások, illetve a bezárások, amelyek miatt sok pedagógust is elküldtek. Aki pedig maradt, annak azzal kellett szembesülnie, hogy megszűnt a 13. havi bére és a továbbképzési támogatása is. Pósán László a problémák között említette továbbá, hogy munkaerőpiaci érték nélküli végzettséggel kerültek ki - és ennek hatásaként kerülnek ki még mind a mai napig - hallgatók a felsőoktatásból.
Az oktatási bizottság fideszes alelnöke szerint az általános iskolák követelményrendszere is szinte teljes egészében hiányzott, amit az alsó tagozaton való osztályozás lehetőségének kérdésével példázott. Álláspontja szerint ugyanis ez nem is lehet kérdés, igenis kell osztályozni, az iskolákat pedig nem szabad "öncélú liberális kísérleti telepekké" tenni. Szavait azzal zárta, hogy az iskolák állami fenntartásba kerülésével és a pedagógusjuttatások egységesítésével végre megvalósul az azonos munkáért azonos bér elve is.
Pósán László, a Fidesz szakpolitikusa az MTI-nek reagálva hiteltelennek nevezte "ezt a nagy beharangozást", mert szerinte Bajnai Gordon kormányzása alatt még a látszatra sem adtak, oktatáspolitika összességében nem is létezett, az intézmények magukra voltak hagyva.
Az akkori kabinet - folytatta - nagyságrendileg százmilliárd forintot vont ki az oktatásügyből, ami iskolabezárásokhoz vezetett. Ismertetése szerint körülbelül háromezer iskolát érintettek az összevonások, illetve a bezárások, amelyek miatt sok pedagógust is elküldtek. Aki pedig maradt, annak azzal kellett szembesülnie, hogy megszűnt a 13. havi bére és a továbbképzési támogatása is. Pósán László a problémák között említette továbbá, hogy munkaerőpiaci érték nélküli végzettséggel kerültek ki - és ennek hatásaként kerülnek ki még mind a mai napig - hallgatók a felsőoktatásból.
Az oktatási bizottság fideszes alelnöke szerint az általános iskolák követelményrendszere is szinte teljes egészében hiányzott, amit az alsó tagozaton való osztályozás lehetőségének kérdésével példázott. Álláspontja szerint ugyanis ez nem is lehet kérdés, igenis kell osztályozni, az iskolákat pedig nem szabad "öncélú liberális kísérleti telepekké" tenni. Szavait azzal zárta, hogy az iskolák állami fenntartásba kerülésével és a pedagógusjuttatások egységesítésével végre megvalósul az azonos munkáért azonos bér elve is.