Uniós elismerés: a magyar ügyészség kiválóan teljesít
Európai összehasonlításban Magyarország a kriminológiai szempontból közepesen fertőzött államok közé tartozik, bűnüldöző szerveinek hatékonysága ugyanakkor jónak mondható, az ügyészi szerveké pedig egyenesen kiemelkedő - mondta Polt Péter legfőbb ügyész.
Dátum: 2003-07-27 10:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=13123
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:36:19.019520, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az Európai Unióban nagy az érdeklődés a magyar ügyészi szervek munkája iránt, különösen ami a szervezett bűnözés, a korrupció, a hivatalos személyek által a közélet tisztasága ellen elkövetett cselekményekkel kapcsolatos erőfeszítéseket illeti. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal tevékenységét - a szervezeti megoldást, eljárásait és eredményességét - megkülönböztetett figyelem övezi uniós körökben - hangsúlyozta a legfőbb ügyész.
A csatlakozást követő uniós ügyészi együttműködés a korábbi nemzetközi igazságügyi kapcsolatok magasabb szintre emelését és hatékonyabbá tételét jelenti - mondta.
Az ügyészi, vizsgálóbírói feladatokat koordináló uniós szerv, az idén létrejött Eurojust előkészítésében már részt vett a magyar ügyészség is. Az Eurojust koordinálja a több országot vagy az unió érdekeit érintő büntetőeljárásokat. A későbbiekben ellenőrizni fogja az uniós nyomozási feladatokat ellátó Europolt is. "A fejlemények egyfajta európai ügyészség létrejötte felé mutatnak" - tette hozzá a legfőbb ügyész.
Készül már az egységes európai büntető törvénykönyv, a corpus juris. Az anyagi büntetőjog még néhány évvel ezelőtt is teljes mértékben az egyes tagállamok szuverenitásába tartozó terület volt, azóta viszont óriási fejlődés tapasztalható a szuverenitástól az integráció felé. Ma már feltételezhető, hogy belátható időn belül egységesülnek az uniós tagállamokban a büntető anyagi jogszabályok - közölte Polt Péter. Az EU érdekeit sértő cselekmények vonatkozásában már léteznek közös, minden tagállam által elismert törvényi tényállások - tette hozzá.
A büntető eljárásjogi szabályozás egységesítésében még gyorsabb az előrehaladás. A 2000-ben kötött kiadatási egyezmény, illetve az egységes európai letartóztatási parancs már túllép a kettős inkrimináció feltételén, azaz nem szükséges, hogy az átadó és az átvevő államban egyaránt bűncselekménynek minősüljön az, ami miatt a körözést kibocsátották - mondta a legfőbb ügyész. Továbbá változik az a mindezidáig töretlen gyakorlat is, hogy egy ország saját állampolgárait nem adja ki büntetőjogi felelősség megállapítása és felelősségre vonás céljából. Ezzel az egyes államok lemondanak szuverenitásuk egy korábban fontosnak tartott darabjáról - tette hozzá.
Az ügyészség közjogi helyzete, kormány alá rendelt vagy parlamentnek felelős pozíciója kapcsán Polt Péter leszögezte: ez politikai döntés eredménye, amely nem tartozik a legfőbb ügyész kompetenciájába, ezért ebben a kérdésben nem kíván állást foglalni.
Polt Péter utalt az Európa Tanács 2000. évi ajánlására, mely szerint megfelelő szabályozás esetén mindkét megoldás jogállaminak tekinthető. Ahol azonban a vádhatóságot a kormány alá rendelik, ott több garancia szükséges a büntetőeljárás pártatlan, befolyásmentes lefolytatásának biztosítása érdekében.
"Teljes mértékben egyetértek az ajánlással. A közjogi kérdést illetően a szükséges szakmai háttér-információkat a politika rendelkezésére bocsátjuk, de erről legfőbb ügyészként még csak véleményt sem nyilváníthatok" - mondta Polt Péter.
A fizetéseket illetően a legfőbb ügyész rámutatott: a bírákhoz hasonlóan az ügyészek illetménye is töredéke az uniós átlagnak.
"A bíró kollégákkal közösen dolgozunk a bírói, ügyészi életpálya modell kidolgozásán és törvényben rögzítésén. Magyarországon a bírák és az ügyészek illetménye hagyományosan azonos, de Európa legtöbb országában is hasonló a helyzet. Ezt megítélésem szerint az illetményemeléseknél is szükséges szem előtt tartani" - mutatott rá Polt Péter.
MTI - fidesz.hu