Aláírásgyűjtő akció az állatkínzás ellen
Aláírásgyűjtési akciót indítottak állatvédő szervezetek az állatkínzás szigorúbb büntetésének kiharcolásáért; az akció célja, hogy az Országgyűlés szigorítsa meg az állatkínzás büntetését a Büntető törvénykönyvben (Btk.) - hangzott el az akció indításakor hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Dátum: 2003-07-28 16:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=13161
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:36:30.579701, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az aláírásgyűjtést, amelyet az Országos Választási Bizottság (OVB) által hitelesített ívekkel indítottak, a Magyar Állatotthonok Országos Szövetsége (MÁOSZ) koordinálja - mondta el Farkas Tamás. A MÁOSZ elnöke utalt arra, hogy az állatkínzás szigorúbb büntetéséért már évek óta küzdenek az állatvédők, mégis egy gazdátlan kutya halála kellett ahhoz, hogy felrázza a közvéleményt és felgyorsítsa a folyamatot.
Emlékeztetett: június 16-án Fadd-Dombori mellett egy kikötőben biztonsági őrök halálra kínoztak egy gazdátlan kutyát. A szakmai kamara Tolna megyei elnöksége a lefolytatott etikai eljárás után két évre kizárta tagjai sorából a Fadd-Domboriban történt állatkínzásban érintett vagyonőr cég tulajdonosát - közölte hétfőn az MTI érdeklődésére Gecse Lajos megyei elnök. Hozzáfűzte: az elnökség döntése ellen 15 napon belül fellebbezhet az érintett a küldöttgyűléshez, illetőleg az ismételt elmarasztaló határozat ellen további jogorvoslati lehetősége van polgári peres eljárás keretében.
A cég tulajdonosa és az általa foglalkoztatott két személy a település kikötőjében kínzott halálra egy kutyát. Az eset a Tolna Megyei Állat- és Természetvédelmi Alapítvány tudomására jutott, akik több helyen feljelentést tettek, ennek nyomán a rendőrség is intézkedett. Az elkövetők ellen a szekszárdi önkormányzat hatósági irodája szabálysértési eljárást indított.
Az iroda vezetője, Faragó Ágnes az MTI munkatársának elmondta: csak a cég tulajdonosa ismerte el a szabálysértést, a hétfői kihallgatás során a másik két személy nem tett vallomást. "Közvetett bizonyítékok alapján azonban megállapítást nyert a tett elkövetése" - fűzte hozzá.
A budapesti sajtótájékoztatón Farkas Tamás, a MÁOSZ elnöke az állatkínzásról szólva rámutatott: "általános etikai kérdésről van szó, amelynek megítélése - és így ez a kampány is - mellőzi a politikát, az egyéni érdekeket". Szavai szerint a szigorúbb büntetés követelésével nem az az elsődleges céljuk, hogy "még jobban megtöltsék a börtönöket", hanem hogy elrettentsék az embereket az állatkínzástól.
Magyarországon jelenleg 50 ezer forintos állatkínzási bírságot és 150 ezer forintos szabálysértési bírságot kell maximum megfizetnie annak, aki megkínzott egy állatot - ismertette Farkas Tamás az MTI-vel. A MÁOSZ elnöke rámutat, az "embertelen" cselekedetet több büntetőeszköz együttes alkalmazásával kellene szankcionálni.
Farkas Tamás kitért arra, hogy Németországban 1976 óta büntetik szigorúan az állatkínzást; ma három évi szabadságvesztéssel, illetve 25 ezer euróval büntetik ezt a cselekedetet. Az Amerikai Egyesült Államokban nyolc évig, Kanadában öt évig, Lengyelországban két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az állatkínzásban vétkes - mutatott rá.
"Ha a közvélemény is úgy gondolja, akkor január 1-jétől akár szabadságvesztéssel is büntethető lesz az állatkínzás" - mondta Kovács Violetta, a MÚOSZ Természet és Állatvédelmi Szakosztályának vezetője. Mint elmondta, 50 ezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy a parlament foglalkozzon a törvénymódosítással. "Ez a kérdés egyébként az Európai Unió országaiban régóta nem téma, Magyarországon azonban van még mit tenni" - fogalmazott. Kovács Violetta szerint két éve, amikor a MÚOSZ állatvédelmi szakosztálya már kezdeményezte a Btk. módosítását az Országgyűlés elnökénél, "politikát csináltak a kérdésből", és semmi nem lett a dologból".
Tavaly decemberben ismét a parlamenti képviselőkhöz fordultak a kérdéssel, de azt a választ kapták; olyan módosítást igényelne a Btk.-ban, az alkotmányban és a Polgári törvénykönyvben az állatkínzás szabálysértésből bűncselekménnyé való nyilvánítása, amelyet nem tud felvállalni a törvénykezés - mondta el. Reményei szerint most az aláírásgyűjtéssel sikerrel járnak.
Az állatkínzás szigorúbb büntetését kérő ívet minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár aláírhatja; a budapestiek a Fővárosi Állat- és Növénykertben szeptember 17-éig találják meg az íveket, a vidékiek pedig az állatvédő szervezeteknél és a vadasparkoknál is kereshetik az akcióba való bekapcsolódás lehetőségét.
Az állatvédőket támogatásáról biztosította Simicskó István fideszes országgyűlési képviselő, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Bárándy Péter igazságügyi miniszter, Persányi Miklós környezetvédelmi, Németh Imre földművelésügyi miniszter, Magyar Bálint oktatási és Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős miniszter és Csányi Vilmos etológus is. Az akcióhoz több ismert művész is nevét adta. Az aláírásgyűjtő íveket a MÁOSZ szeptember 19-én adja át az OVB-nek.
MTI - fidesz.hu