Gulyás: Az Alkotmánybíróság hatásköreit nem érinti az alkotmánymódosítás

Az Országgyűlés elé kerülő alkotmánymódosítás részleteiről beszélt Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteki sajtótájékoztatóján. Az alaptörvény-módosítási javaslatról március közepén szavazhat a parlament.

Dátum: 2013-02-08 12:13:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=188772
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:45:26.817807, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A fideszes országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a megsemmisítés oka közjogi érvénytelenség volt. Ez azt jelenti, hogy az Ab nem a rendelkezések tartalmáról mondott véleményt, hanem az eljárásmódot, az elfogadás módját tartotta az alaptörvénnyel ellentétesnek – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez alól egyetlen kivétel van, a regisztráció intézménye, ami „sem az alkotmányban, sem a választási eljárásról szóló törvényben nem fog szerepelni”.

A politikus arról tájékoztatott, hogy az átmeneti rendelkezések döntő többsége az alaptörvény záró rendelkezései közé kerül.

A kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat rövidített formában, és az MSZP nevének említése nélkül lesz az alkotmány része. Egyértelműen rögzíti ugyanakkor azt, hogy a kommunista diktatúra hatalombirtokosai nem hivatkozhatnak személyiségi jogokra, a diktatúra működésének feltárásával kapcsolatban; illetve ide tartozik a diktatúra vezetőinek biztosított nyugdíj vagy más juttatások elvonásának a lehetősége – sorolta. Hozzátette: a kommunista diktatúra alatt elkövetett bűncselekményeknél az elévülés csak akkor kezdődik meg, amikor ezek a cselekmények üldözhetővé váltak. Fontos szabály az is, hogy a kommunista diktatúrában keletkezett iratok az állam tulajdonában vannak, ezeket közlevéltárban kell elhelyezni - szögezte le.

A politikai hirdetésekkel kapcsolatosan rögzíti az alaptörvény, hogy valamennyi, az országgyűlési választásokon induló szervezetnek a közmédiában egyenlő feltételek mellett kell a megjelenés lehetőségét biztosítani, a kereskedelmi médiumokban a politikai hirdetések korlátozhatók – hangsúlyozta Gulyás.

Mint mondta, a hajléktalan-üggyel kapcsolatban új rendelkezés van az alaptörvényben. Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy a magyar államnak az a feladata, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára lehetőség szerint biztosítsa – jelentette ki. Hozzáfűzte: emellett külön szabályként iktatják az alaptörvénybe, hogy a lakhatás megteremtésének feltételeit az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. Ugyanakkor azt is kimondjuk, hogy törvény vagy helyi rendelet jogellenessé nyilváníthatja a közterületen való életvitelszerű tartózkodást – emelte ki.

Szólt arról is, hogy az Ab hatásköreit nem érinti az alkotmánymódosítás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a testület nincs kötve a korábbi alkotmány alapján meghozott határozataihoz. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab az alaptörvény rendelkezéseinek értelmezésekor a korábbival megegyező következtetésre jusson – mutatott rá, megjegyezve: a rendelkezés tehát nem korlátozza, hanem kiszélesíti az Ab szabadságát az értelmezés tekintetében.

['\n\t\t\n\t\tEmellett lehetővé teszik azt is, hogy a jövőben a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is az Ab-hoz forduljon. Az alaptörvény tartalmazza majd az Országos Bírósági Hivatal legfontosabb feladatait és jogállását is – tette hozzá a fideszes politikus.', 'A mai napon benyújtja a frakció a módosítást, amit valamennyi képviselő aláírt. A bizottsági munka a jövő héten kezdődhet meg, a plenáris ülés pedig az azt követő héten kezdheti meg az alkotmánymódosítások megtárgyalását – húzta alá Gulyás Gergely, hozzáfűzve, az alaptörvény-módosítási javaslatról március közepén szavazhat a parlament.

\xa0

\xa0Úgy gondoljuk, hogy egy olyan párt esetén, amelynek bár múltja ismert és egyértelmű, de mégis háromszor kapott kormányzati felhatalmazást demokratikus választásokon, nem indokolt név szerint rögzíteni az alaptörvényben a felelősséget. Ugyanakkor egyértelművé tesszük, hogy az MSZMP jogutódai osztoznak a felelősségben – reagált a politikus arra a kérdésre, hogy az MSZP neve miért kerül ki a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozatból.\t\t\t\n']

A hajléktalanokkal kapcsolatban a képviselő emlékeztetett arra az alkotmánybírósági határozatra, ami alkotmányellenesnek minősítette a közterületen való életvitelszerű tartózkodást. Mi úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben az alkotmányozó élhet az alkotmányozó hatalmával, és másféle kereteket határozhat meg, ez történik meg – szögezte le. Mint mondta, a határozat következtében előállt állapotokat „felelős döntéshozó nem tarthatja elfogadhatónak, és azt is fontosnak tartjuk, hogy emberiességi vonatkozása is van a kérdésnek”. Ezért legyen annyi hajléktalanellátó hely, éjszakai pihenőhely, amennyi hajléktalan van; Budapesten ez a helyzet – fogalmazott. Hozzátette: ha van lehetősége a hajléktalanoknak arra, hogy fedél alatt töltsék az éjszakát, akkor „elvárható, hogy ezt ne a közterületen tegyék”.