Balog: Nem mentorokra, hanem partnerségre van szükség
Nem egyszerűen emberiességi kérdés, sok dologban az egész ország, a többségi lakosság jövőjét is meghatározza, hogy sikeres lesz-e a romák felzárkóztatása - vélekedett Balog Zoltán csütörtökön egy bécsi rendezvényen.
Dátum: 2013-02-15 10:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=189011
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:46:54.331057, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A hatszázezer magyarországi roma mintegy fele mélyszegénységben él - mutatott rá az emberi erőforrások minisztere a bécsi magyar nagykövetségen egy vitaesten. Kiemelte, hogy a szakképzettség hiánya munkanélküliséghez vezet, s hogy az átlagos várható élettartam Magyarországon a romák körében tíz évvel alacsonyabb az országos átlagnál. "Ilyen nagyságrendű problémával állunk szemben" - hangsúlyozta. A romák integrációja ezért "stratégiai jövőkérdés" is - mondta.
A Fidesz-KDNP kormány eddigi intézkedéseit ismertetve hangsúlyozta, hogy meglátása szerint nem lehet csupán szociálpolitikai oldalról megoldani a problémát, oktatáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai megközelítésre is szükség van.
A pódiumbeszélgetésen szintén részt vevő Izsák Rita, az ENSZ független szakértője alapvető fontosságúnak nevezte, hogy fel kell építeni a büszkeséget, és erősíteni kell az identitástudatot a romákban. A témával kapcsolatban megjegyezte azt is: nézete szerint a média gyakran olyan általánosító képet tükröz vissza a romákról, amellyel nem minden roma származású ember tud azonosulni, ezért nehezen találja meg identitását. A szakértő, aki, mint mondta, ő maga is romának vallja magát, hangsúlyozta a roma összefogás fontosságát is. Úgy vélekedett: a roma közösség ma jobbára "mások jóindulatára" van utalva, ezzel szemben jobban szervezettnek kellene lenniük, hogy képviselni tudják érdekeiket - mondta.
Balog Zoltán úgy vélekedett: "nem csak a kisebbségnek kell megtanulnia, hogy maga is képes legyen a cselekvésre, de a többségi lakosságnak is meg kell tanulnia, hogy ne atyáskodó legyen a hozzáállása". Nem mentorokra, hanem partnerségre van szükség - tette hozzá. Úgy vélte, ez olyan pont, amelyben a magyar roma-stratégián még lehet fejleszteni.
Joannisz Dimitrakopulosz, az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) kutatási igazgatója felidézte, hogy az Európai Bizottság felkérésére a FRA tíz országra kiterjedő tanulmányt készített. A 2011-ben közzétett felmérés egyöntetűen azt mutatta, hogy a környezetükben élő, nem roma lakossághoz képest a romáknak minden országban rosszabbak voltak az esélyei az iskolázottságra, az elhelyezkedésre, az egészségügyi rendszerhez való hozzáférésre. Ez azt mutatja - mondta a szakértő - , hogy a speciális nehézségekkel küzdő területek fejlesztése mellett a hátrányos megkülönböztetés ellen is küzdeni kell.
Andrzej Mirga, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadója az EU keretében született nemzeti romastratégiákkal kapcsolatban rámutatott többek között az adatgyűjtés nehézségeire. A stratégiák egy része kijelenti, hogy mérhető eredményekre van szükség, ugyanakkor egyes országokban a törvények tiltják az etnikai alapú adatgyűjtést. Sürgető feladatként jelölte meg az eddig elköltött források hatásvizsgálatát is. Lengyelországot hozva példaként rámutatott, hogy ha nagyon sok a közreműködő partner, akkor kevesebb forrás jut a valódi címzettekhez.
A három bécsi magyar diplomáciai képviselet - a kétoldalú, az ENSZ- és az EBESZ-nagykövetség - közös szervezésében megvalósult rendezvény a Jogok, esélyek, perspektívák elnevezésű programsorozat része.