Európai bírósági döntés a közszolgáltatók javára
Nagy horderejű elvi döntést hozott a közszolgáltató vállalatok javára legutóbbi ülésén az Európai Unió luxemburgi bírósága, amellyel kijelölte az Európai Bizottság ősszel esedékes keretszabályozásának irányát is. A döntés tétje az volt, hogy az állam megtérítheti-e a közszolgáltató vállalatok működési veszteségét avagy az ilyen térítés állami támogatásnak minősül, amelyhez az EU tagállamainak minden esetben meg kell szerezniük a bizottság előzetes jóváhagyását.
Dátum: 2003-07-29 15:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=13202
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:37:43.337367, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A vita eldöntését a németországi Magdeburg tömegközlekedési vállalata, az Altmark Trans és a konkurrens NVGA vállalat terjesztette az unió bírósága elé. A NVGA szerint az Altmarknak nyújtott szubvenciók állami támogatásnak számítanak. A kérdés horderejére való tekintettel a luxemburgi bíróság különleges eljárással bekérte a 15 tagállam, a miniszteri tanács és a bizottság állásfoglalását, és ezek, valamint az uniós szerződések alapján hozta meg döntését.
A döntés szerint az alapszerződés értelmében a közszolgáltató vállalatnak nyújtott szubvenció csak akkor számít állami támogatásnak, ha a kedvezményezett vállalat ezzel az átlagos körülmények között nem szerezhető piaci előnyhöz jut. A vitatott esetben nincs szó előnyről, mert az állami szubvenció csak azokat a költségeket fedezi, amelyek a közszolgáltató vállalatot a kötelezettségei ellátása során terhelik.
A luxemburgi döntés négy pontban foglalta össze azokat a követelményeket, amelyek megléte esetén a közszolgáltató vállalatoknak nyújtott szubvenció nem minősül állami támogatásnak:
1. A kedvezményezett vállalat világosan meghatározott közszolgálati feladatot lát el.
2. A költségvetési szubvenció mértékének meghatározására szolgáló paramétereket objektíven és világosan előre le kell fektetni.
3. A szubvenció semmi esetre sem lehet nagyobb, mint ami szükséges a közszolgálati kötelezettség ellátásának körében felmerülő költségek részben vagy egészben való fedezéséhez, beleszámítva a működés során szerzett bevételeket és az ésszerű mértékű nyereséget.
4. Amikor közszolgáltatás ellátására nyilvános eljárás mellőzésével választanak ki egy céget, a szubvenció mértékét egy átlagos közlekedési vállalat költségeinek elemzésével kell meghatározni.
Ha e négy követelménynek eleget tesznek, akkor az európai bíróság megítélése szerint a kedvezményezett vállalat nem kerül versenytársaihoz képest előnyösebb piaci helyzetbe, a szubvenció pedig nem számít állami támogatásnak.
Az EU végrehajtó szerve, a bizottság úgy foglalt állást, hogy a bíróság döntése fontos precedenst teremtett. Az EU versenyügyi biztosának szóvivője kijelentette, hogy "ez a döntés kijelöli az arányokat az állami támogatások dolgában. Ennek alapján jó kereteket lehet megállapítani ahhoz, hogy elkerüljük a szubvencióknál a piactorzítást".
A közszolgálati vállalatok európai szövetsége (CEEP) szintén elégedetten fogadta a döntést, mert - mint rámutatott - főleg a kisebb városoknak fontos, hogy elkerülhessék a szubvenciók uniós jóváhagyásával járó hosszadalmas eljárásokat.
MTI - fidesz.hu