Kovácsék nem foglalkoznak a kettős állampolgársággal

A magyar diplomácia nem foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével, figyelembe véve az európai realitásokat, a közelgő EU-tagságot és azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kedvezménytörvénnyel szerzett - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő kedden az MTI érdeklődésére. Tóth Tamás úgy vélte, az Európai Unióban nem találkozna egyetértéssel, ha Magyarország foglalkozna a kettős állampolgárság kérdésével.

Dátum: 2003-07-29 16:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=13203
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:37:43.632597, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Ez problémákat generálhatna, márpedig a magyar külpolitika a régió stabilitásának, nem pedig a problémák generálásának irányában megy" - hangsúlyozta.

Július közepén a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy Magyarország kettős állampolgárságot adjon a délvidéki magyaroknak. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is úgy nyilatkozott, hogy a kettős állampolgárság elérése pártja elsődleges célkitűzései közé tartozik.

A külügyi szóvivő viszont úgy véli, a kettős állampolgárság esetleges kiszélesítése lavinát indíthatna el, hiszen "miért lenne több joguk a vajdasági magyaroknak a kettős állampolgárságra, mint például a kárpátaljaiaknak, a felvidékieknek, vagy azoknak, akik Burgenlandban élnek".

"A Külügyminisztérium nem a kettős állampolgárság kérdésével foglalkozik, hanem azt a problémát próbálja kezelni, milyen nehézségeket jelenthet a vajdasági magyarság számára, hogy Magyarország novembertől vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegróval szemben" - mondta a szóvivő.

Kifejtette: a külügyi tárca megérti, hogy a vajdasági magyarok emocionális okokból, valamint attól a félelemtől vezetve, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás megnehezedik Magyarország EU-csatlakozását követően, megoldásokat keresnek, azonban "nem a jó irányban teszik ezt".

Tóth Tamás elmondta: a vajdasági magyarok képviselői a vízumrendszer bevezetése miatt aggódnak, és erre gondolják megoldásnak a kettős állampolgárságot, "de a két dolognak nincs köze egymáshoz".

A szóvivő kitért arra, hogy Magyarország hosszabb ideje folytat biztató tárgyalásokat Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával arról, hogy az a két szomszédos országban élő magyarok a lehető legkedvezőbb, legegyszerűbb módon, a leggyorsabban és a legolcsóbban tudjanak beutazni Magyarországra.

Végleges megállapodás még nem született, de a szóvivő szerint minden bizonnyal sikerül elérni, hogy a Vajdaságban és Kárpátalján élő magyarok hosszabb időre szóló, többszöri beutazást lehetővé tevő és olcsó magyar vízumot kaphatnak majd. Elképzelhető, hogy bizonyos kategóriákban Magyarország vízummentességet is biztosítani tud számukra. Ezek közé tartozhatnak a sport- és kulturális célból utazók, az üzletemberek. Tóth Tamás szerint sem Magyarországnak, sem a vajdasági magyaroknak nem érdeke, hogy utóbbiak elhagyják szülőföldjüket, éppen ellenkezőleg.

"Amennyiben a szülőföldön maradnak és az anyaországgal való kapcsolattartás problémamentessé válik, akkor a kettős állampolgárság kérdése kiküszöbölődik" - jelentette ki. A kérdés megoldásában a külügyi tárca fontos tényezőként számol azzal, hogy Szerbia-Montenegró minél hamarabb az Európai Unió tagjává válik.

"A magyar diplomácia az utóbbi időben kifejezetten prioritásként kezeli Belgrád csatlakozásának ügyét, és a maga lehetőségein belül mindent megtesz ennek érdekében. Hajlandóak vagyunk átadni tapasztalatainkat és más módon is segíteni tudunk" - mondta Tóth Tamás. Magyarország csupán közelgő EU-tagsága miatt vezet be novembertől vízumkötelezettséget Szerbia-Montenegróval szemben. Szerinte ha Belgrád megfelel a vonatkozó kritériumoknak, akkor Magyarország szorgalmazni fogja, hogy Szerbia-Montenegró lekerüljön az EU vízumkötelezetti listájáról.

"Hosszú távon az EU-tagság, illetve a közös európai állampolgárság jelenthet megoldást" - fűzte hozzá.

Tóth Tamás azt mondta, hogy a kettős állampolgárságot a nemzetközi jog és az országok általában "kiküszöbölni próbálják, nem pedig generálni".

Jelenleg különböző feltételek teljesülése esetén van lehetőség külföldi állampolgárok magyarországi honosítására, de csak egyéni alapon, nem pedig kollektív módon.

A szomszédos országokban élő magyarok úgynevezett szuperkedvezményes eljárásban juthatnak magyar állampolgársághoz, vagyis egy év magyarországi tartózkodást követően kérhetik honosításukat. Mások számára ez csak nyolc év után lehetséges.

MTI - fidesz.hu