A szakszervezeti ellenzék nem érti a hallgatást
Miközben fogy a tagság, az érdekvédők szinte szó nélkül veszik tudomásul a megszorító intézkedéseket. Ez is jelzi, hogy generációváltásra van szükség a mozgalomban - állítják a fiatalabb vezetők. Az idősügyi szervezetek demonstrációt emlegetnek az 53. heti nyugdíj kifizetésének elhalasztásáról felröppent hírek hallatán, az egészségügyi, illetve az oktatási szakszervezetek a szakmai törvények ellen mozgósítanak.
Dátum: 2003-07-30 09:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=13225
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:37:50.512018, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A konföderációk, a szakszervezeti szövetségek viszont hallgatnak - legalábbis többen így látják az érdekvédők között. Sérelmezik, hogy az adócsökkentés jegelése, a dolgozókat sújtó újabb járulékfizetési kötelezettség ellen nem túl harcosan ágáltak. Igaz, Borsik János, az autonómok elnöke a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nehéz béralkuk folynak majd a jövő évi keresetekről, ugyanis a dolgozók már kalkuláltak a személyi jövedelemadó csökkentésével.
- Érthetetlen a szakszervezetek viszszafogottsága - mondta a Népszabadságnak Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke, akit egyebek között arról kérdeztek, mi az oka a hallgatásnak. A harcos érdekvédőként számon tartott Mátraházi szerint úgy tűnik, mintha a szakszervezetek nem is vennék észre, mi történik körülöttük. Nem érti, hogy - az SZDSZ-hez hasonlóan - miért nem lépnek fel erőteljesen a teljes munkavállalói kört érintő adócsökkentés érdekében.
A Népszabadság kérdésre, hogy a kormány tartja-e magát ahhoz az együttműködési nyilatkozathoz, amelyet miniszterelnök-jelöltként Medgyessy Péter harmincöt szakszervezettel írt alá, Mátraházi azt mondta: néhány formális ígéretnek eleget tett, a legfontosabbat azonban maguk az érdekvédelmi szervezetek miatt sem tudta teljesíteni a kormányfő. Az ugyanis kevés, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén felvetik a problémákat - fogalmazott a szakszervezeti vezető.
Kordás László, az MSZOSZ alelnöke is úgy látja: a ciklus elején bizakodásra okot adó lépések történtek a szociális párbeszéd helyreállítására, egyre inkább kiderül azonban, hogy korai volt az öröm. Szaporodnak azok a javaslatok, amelyek előkészítésébe nem vonják be a szociális partnereket. Elmaradtak az egyeztetések az adótábláról, így arról a szakszervezeti követelésről is, hogy az átlagkereset ne a legnagyobb adókulccsal adózzon. Kifogásolják, hogy a kormány ígéretei ellenére nem csökkennek a bérterhek, hiányzik a vállalkozásösztönzés, s késnek azok az intézkedések, amelyek az új munkahelyek számának emelését segítenék. Kordás ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a kormány a támogatások középpontjába a gyermekeket próbálja helyezni.
Arra a felvetésünkre, hogy az említett erőtlenség összefüggésben van-e a taglétszám évek óta tartó fogyásával, Mátraházi azt felelte, lendítene a tagszervezés eredményességén, ha az érdekvédelmi szervezetek pontosan megfogalmaznák, egy-egy kormányzati intézkedésnek - mint például a munkavállalókat sújtó újabb járulékfizetési kötelezettség terve - milyen gazdasági és politikai következményei lesznek. Az MSZOSZ fél éve választott alelnöke, Kordás László a generációváltásban látja a kilábalás lehetőségét. Szerinte a mai szakszervezeti mozgalom rákfenéje a vezetők autoriter beidegződése. Egy érdekvédelmi szervezet nem működhet jól, ha a vezetők kitalálják, mi a jó a munkavállalóknak, és felülről, őket meg sem kérdezve döntenek az ő érdekeik képviseletében - hangsúlyozta. Kordás szerint a mozgalom jövője jórészt a fiatalításon múlik. (Kordás vezetésével egyébként az MSZOSZ-ben vitaanyag készül a szakszervezeti modellváltásról, amelyet hamarosan közreadnak.)
A kormány adótervezetének bejelentését megelőző egyeztetések elmaradását bíráló megjegyzésekre Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási bizottságának szocialista alelnöke annyit mondott: a társadalmi párbeszéd rendszere ma legitim, korrekt a szakszervezetek irányában, s lehetőséget biztosít az érdekérvényesítésre. A politikus szerint egy működő gazdaság életében természetes, hogy nem minden konkrét kormányzati döntést előz meg konzultáció a szociális partnerekkel.
Kun J. Erzsébet, Népszabadság, 2003. július 30.