Németh János: az alkotmány átdolgozásra szorul

A jelenlegi alkotmány alapján is megfelelően működhet az Alkotmánybíróság (Ab), illetve a jogalkalmazók köre, ám az 1949-ben megalkotott alaptörvény átdolgozásra szorul - nyilatkozta Németh János, aki csütörtökön az utolsó napját töltötte az Ab elnöki székében.

Dátum: 2003-07-31 17:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=13283
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:38:09.610665, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A távozó elnök elmondta: a szocialista alkotmány tartalma a rendszerváltozás időszakában teljesen megváltozott, ám akadnak benne koherenciazavarok, és a felépítése is átgondolandó.

"A jelenlegi alkotmány esetenként nagyon szűkszavúan fogalmaz, továbbá vannak olyan kérdések, amelyek az alaptörvény különböző szakaszainak elemzése nyomán más és más megítélés alá eshetnek" - fejtette ki. Hozzáfűzte: az alkotmányozás folyamatába azonban az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége beleszólni; ez az egyetlen jogszabály a magyar belső jogban, amelyhez nem nyúlhat hozzá.

Németh János 1998 novemberétől kezdődő elnöki periódusáról szólva elmondta: számos jelentős döntés született, így például a maffiaellenes törvénycsomag, a közvetlen elnökválasztás, illetve népszavazások, továbbá - legutóbb - az eutanázia kérdésében.

Az elmúlt csaknem fél évtized során összesen 1180 határozatot hozott a testület.

"Nagyon szerettem volna az Ab hátralékát nagyobb mértékben csökkenteni, jelentős mennyiséget dolgoztunk fel, de még így is maradt. Fájdalmas, hogy elintézetlen maradt a rendőrségi törvénnyel kapcsolatos indítványok sora, annak ellenére, hogy már elkészült két részhatározat-tervezet és az Ab teljes ülése négyszer is tárgyalta a kérdést. Szilárd többséget azonban nem sikerült kialakítani, talán majd egy újabb tervezet megfelelő támogatást kap a testületben" - mondta Németh János. Hozzátette: esetenként hat-nyolc-tíz hétig is tárgyalja a teljes ülés tizenegy bírája az előadó bíró hónapok, évek munkájával előkészített tervezetét. "Ez egy nagyon bonyolult, időigényes folyamat" - jegyezte meg az Alkotmánybíróság távozó elnöke.

Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy - egyes újsághírekkel ellentétben - soha nem találkozott az alkotmánybírák között politikai megosztottsággal, csak szakmai vitákkal.

Arra a kérdésre, miként változhat a magyar Ab szerepe, jelentősége az EU-csatlakozás nyomán, Németh János úgy vélekedett: ez nagyban függ attól, hogy végül milyen tartalmat kap majd az unió ma még formálódó alkotmánya. Hozzátette: a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság főként gazdasági jellegű ügyeket tárgyal, de ellát bizonyos alkotmánybírósági funkciókat is. Számítani lehet tehát arra, hogy az ország csatlakozása után bizonyos mértékig csökken a magyar Ab hatásköre.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi határozatainak alkotmánybírósági felülvizsgálatára vonatkozó kérdés kapcsán Németh János leszögezte: az igazságszolgáltatás legfőbb szerve az LB, az alkotmányvédelemé pedig az Ab.

"Ezt figyelembe véve nem is tudom minősíteni azt a kijelentést, hogy az Ab maga alá akarja gyűrni az LB-t. Soha nem vindikáltuk magunknak azt, hogy felettük állnánk" - hangsúlyozta az Ab távozó elnöke.

Kiemelte: az Alkotmánybíróság kizárólag az alkotmányvédelem érdekében, annak szempontjai alapján vizsgál törvényeket, rendeleteket és minden más, jogszabályokkal azonos hatályú jogintézményt.

"Az viszont soha fel sem merült, hogy az alkotmányvédelem szempontján túl bármely más szempontból is végeznénk felülvizsgálatot" - mondta.

Az Ab kettős - részben normakontrollra, a jogszabályi hierarchia alkotmányos egységének biztosítására, részben pedig az alapjogok védelmére vonatkozó - szerepének hangsúlyeltolódásáról szólva Németh János kifejtette: igaz, hogy a rendszerváltozást követő években a jelenleginél több, az emberi jogok védelmével foglalkozó alkotmánybírósági határozat született, de ennek oka lehet az is, hogy akkoriban még sok pártállami jogszabályt kellett ebből a szempontból felülvizsgálni.

"Ennek a munkának a java része a kilencvenes évek közepére befejeződött, elődeink kitaposták a széles utat. És bár mi is hoztunk számos olyan határozatot, amely az alkotmányos jogokkal foglalkozott, miután a beadványok jellege változott a kilencvenes évek második felére, az Ab munkájában is egyre inkább előtérbe kerültek az államszervezeti, jogszabályi hierarchiával kapcsolatos kérdések - mondta Németh János.

Megjegyezte: az Alkotmánybíróság hozott anyagból, a beadványokból dolgozik, hivatalból csak igen ritkán járhat el. "Ilyen például a mulasztásos alkotmánysértés, e téren viszont többször léptünk fel, mint az előző Alkotmánybíróság" - fűzte hozzá a testület távozó elnöke.

Németh Jánost, az ELTE egyetemi tanárát, korábbi rektorhelyettesét 1997 júniusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává az Országgyűlés, majd 1998 novemberében elnökükké az alkotmánybírák. Az idén 70 éves, ezért az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében megszűnik alkotmánybírói megbízatása.

Arra a kérdésre mivel kíván foglalkozni ezután, Németh János elmondta: 45 éve oktat az ELTÉ-n, és tanári munkáját most folytatni, szélesíteni kívánja. Alkotmánybírósági megbízatása előtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választott bíróságának tagjaként, illetve ügyvédként is tevékenykedett, amit szintén folytatni szeretne. "Nem félek attól, hogy feladat nélkül maradok" - mondta Németh János.

MTI - fidesz.hu