Kihirdették az uniós fiskális paktumhoz való csatlakozást

Kihirdette a parlament Magyarország csatlakozását az Európai Unió fiskális paktumához. A képviselők emellett elfogadták a médiatörvény módosítását, és döntöttek arról is, hogy szakértői szerv segítse a lánctartozások elleni hatékonyabb fellépést.

Dátum: 2013-03-25 18:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=190309
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:54:48.051679, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Martonyi János külügyminiszter előterjesztését hétfőn fogadta el az Országgyűlés 307 igennel, 32 nem szavazat és 13 tartózkodás mellett. A kormánypártok mellett az MSZP-s és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők is támogatták a kihirdetést, a Jobbik ellene szavazott, a tartózkodó szavazatokat független képviselők adták le.

Az idén január 1-jén hatályba lépett szerződést az Európai Tanács tavaly március eleji ülésén írták alá a csatlakozó tagállamok vezetői.

A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést Magyarország - mint nem eurózónatag - kihirdeti, de csak a rá vonatkozó bekezdéseit alkalmazza mindaddig, amíg az euróövezet tagjává nem válik. A szerződés azzal a céllal jött létre, hogy orvosolja az eurózóna működésével kapcsolatos súlyos hiányosságokat, amelyek a pénzügyi és gazdasági válság során a felszínre kerültek.

Martonyi János indoklásában emlékeztetett arra, hogy a dokumentum az eurózóna tagjaira állapít meg szigorúbb feltételeket a költségvetési megállapodás, valamint a gazdaságpolitikai koordináció terén.

['\nA köztársasági elnök nevezheti ki a médiahatóság vezetőjét', 'A jövőben a kormányfő helyett az államfő nevezheti ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét, a miniszterelnök javaslatára. A médiatörvény hétfőn elfogadott módosítása alapján a médiahatóság és a médiatanács elnöke, valamint tagjai sem nevezhetők ki újból kilencéves mandátumuk lejártát követően. A változtatásokat - amelyeket Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd eredményeként terjesztett elő - 258 igen szavazattal, 41 ellenében, 52 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok igennel, a Jobbik nemmel szavazott, az MSZP tartózkodott.', 'A törvénymódosítás szerint a miniszterelnöknek a jövőben ki kell kérnie a Közszolgálati Testület, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a hírközlési és médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők, továbbá az újságírók országos - legalább öt éve működő - szakmai, érdekképviseleti és önszabályozó szervezeteinek javaslatát, mielőtt megnevezi jelöltjét a médiahatóság élére. A kormányfő a személyi javaslatok után dönt a jelöltről, míg a kinevezési jog az államfőt illeti meg ezután.

\xa0Az indoklás szerint a köztársasági elnök politikailag semleges közjogi szerepe egyértelműbbé teszi az NMHH elnökének függetlenségét. Szintén a függetlenség garanciájaként említi az indítvány, hogy az NMHH és a médiatanács elnökét, illetve tagjait mandátumuk lejárta után nem lehet újraválasztani, illetve újból kinevezni.

\t\xa0\xa0\xa0\xa0

\tA jövőben csak az nevezhető ki a médiahatóság és a médiatanács elnökének, valamint a testület tagjának is, akinek felsőfokú jogi, társadalomtudományi vagy közgazdasági végzettsége van, és legalább ötéves gyakorlatot szerzett médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletében, illetve a hírközlési felügyeletnél, vagy elismert tudományos fokozattal, illetve legalább tízéves oktatói gyakorlattal rendelkezik a médiatudomány területén.

\t\xa0\xa0\xa0

\tMíg a médiaalkotmány eddig azt írta elő a tájékoztatást végző televíziók és rádiók számára, hogy kötelesek hírműsoraikban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni a meghatározott eseményekről, a most elfogadott változtatással a felsorolás helyébe csak a kiegyensúlyozottság követelménye kerül.

 Az indoklás szerint a köztársasági elnök politikailag semleges közjogi szerepe egyértelműbbé teszi az NMHH elnökének függetlenségét. Szintén a függetlenség garanciájaként említi az indítvány, hogy az NMHH és a médiatanács elnökét, illetve tagjait mandátumuk lejárta után nem lehet újraválasztani, illetve újból kinevezni.

A jövőben csak az nevezhető ki a médiahatóság és a médiatanács elnökének, valamint a testület tagjának is, akinek felsőfokú jogi, társadalomtudományi vagy közgazdasági végzettsége van, és legalább ötéves gyakorlatot szerzett médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletében, illetve a hírközlési felügyeletnél, vagy elismert tudományos fokozattal, illetve legalább tízéves oktatói gyakorlattal rendelkezik a médiatudomány területén.

Míg a médiaalkotmány eddig azt írta elő a tájékoztatást végző televíziók és rádiók számára, hogy kötelesek hírműsoraikban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni a meghatározott eseményekről, a most elfogadott változtatással a felsorolás helyébe csak a kiegyensúlyozottság követelménye kerül.

['\nSzakértői szervet hozott létre a lánctartozások ellen az Országgyűlés', 'Az Országgyűlés hétfőn szakértői szervet hozott létre az építőipari vállalkozások között jellemző lánctartozások elleni hatékonyabb és gyorsabb fellépés érdekében. A képviselők 306 igen szavazattal, 44 tartózkodás mellett fogadták el a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításáról szóló törvénymódosítást, amelyet az azóta a jegybank élére kinevezett Matolcsy György kezdeményezett nemzetgazdasági miniszterként.

Indoklása szerint az új szervezet képes lesz felgyorsítani a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését, azáltal, hogy a bíróság előtt használható szakvéleményeket készít az érintettek megbízásából a vitás tervezési, építési és kivitelezési feladatokról.

\t\xa0\xa0\xa0\xa0

\tA kormány várakozása szerint a szakértői vélemények amellett, hogy segítik a peres eljárásokat, csökkentik is a számukat.

\t\xa0\xa0\xa0\xa0

\tA teljesítésigazolási szerv munkájában kizárólag igazságügyi szakértők vehetnek részt, vezetőit és tagjait egyaránt az építésügyért is felelős miniszter nevezi ki, utóbbiak esetében azonban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményét is ki kell kérnie.

Indoklása szerint az új szervezet képes lesz felgyorsítani a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését, azáltal, hogy a bíróság előtt használható szakvéleményeket készít az érintettek megbízásából a vitás tervezési, építési és kivitelezési feladatokról.

A kormány várakozása szerint a szakértői vélemények amellett, hogy segítik a peres eljárásokat, csökkentik is a számukat.

A teljesítésigazolási szerv munkájában kizárólag igazságügyi szakértők vehetnek részt, vezetőit és tagjait egyaránt az építésügyért is felelős miniszter nevezi ki, utóbbiak esetében azonban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményét is ki kell kérnie.