Napirenden az alaptörvényhez kapcsolódó módosítások

Az Országgyűlés keddi ülésén az alaptörvény márciusban elfogadott negyedik módosításához kapcsolódó  törvényváltoztatások tárgyalásába kezd.

Dátum: 2013-04-16 08:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=190935
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:58:34.509908, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ülésnap reggel 9 órakor, a holokauszt áldozataira történő emlékezéssel kezdődik. A parlamenti képviselők 2001-től minden év április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.

A Ház ezt követően kezdheti tárgyalni az alaptörvény változtatásával összefüggő, csaknem húsz jogszabályt módosító kormányzati előterjesztést. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványa alapján a legfőbb ügyész nem lesz jogosult ügyáthelyezésre. A tárcavezető kimondaná azt is, hogy az OBH elnöke akkor jelölhet ki másik bíróságot, ha az illetékes bíróságnak az országos átlagot meghaladó ügyteherrel kell megbirkóznia, emellett csak a sarkalatos törvényben előre meghatározott ügycsoportokban maradna lehetőség az eljáró bíróság kijelölésére.

Navracsics Tibor javaslata kizárná az OBH elnökének újraválaszthatóságát, az alkotmánybírói kezdeményezésre történő normakontrollra pedig 30 napos határidőt szabna.

A közigazgatási és igazságügyi tárca vezetői azt is kezdeményezik: a pártok ne csak a közszolgálati médiában hirdethessenek az európai parlamenti választás előtt. Ugyanakkor a kereskedelmi televíziók és rádiók nem kérhetnének pénzt a reklámok közzétételéért.

Az ülésnap további részében terítékre kerül a statisztikai törvény módosítása, amely a magyarországi lakcímmel rendelkező külföldiek szülését, illetve halálozását tenné felmérhetővé, valamint a Tobin-üggyel kapcsolatos kormányzati jelentésről is tárgyalnak a képviselők. Ez utóbbiban a kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy foglaljon állást Viviane Reding, az Európai Bizottság biztosának azon korábbi nyilatkozata ellen, amelyben a brüsszeli politikus megkérdőjelezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, és érthetőnek nevezte, hogy egy Magyarországon jogerősen elítélt bűnelkövetőt Írország nem ad át a magyar hatóságoknak a bírósági ítélet végrehajtása érdekében.