Olyan jövő megteremtése a cél, amelyben az embereknek terveik vannak

Orbán Viktor szerint olyan jövőre van szükség, amelyben az egyéni szabadság érvényesül, ám tízmillió ember szétfutó akarata mégis összeadódik, és az egész ország, sőt a 15 milliós magyar nemzet emelkedéséhez járul hozzá.

Dátum: 2002-03-22 11:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1222
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:22:57.881203, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A miniszterelnök a Fidesz - Magyar Polgári Párt csütörtöki, Egerben megrendezett kampányfórumán hangsúlyozta: olyan európai polgári jövő megteremtése a cél, amelyben az emberek nem érik be azzal, hogy a holnap ne legyen rosszabb, mint a tegnapi nap volt, hanem terveik és elgondolásaik vannak.

A kormányfő szerint a választásnak ezért fontosabb tartalma van, mint egy kormányalakítást megelőző akaratnyilvánításnak.

Úgy vélekedett, hogy rendszerváltás akkor ér véget a lelkekben, amikor Magyarország polgárai egy országgyűlési választáson nem valami ellen szavaznak, hanem valaminek a folytatása mellett.

- Úgy érzem, ha a polgári kormány megkapja az esélyt, hogy még négy éven keresztül irányítsa az ország ügyeit, akkor ezzel a folytonossággal talán a lelkekben is pontot tehetünk a rendszerváltás végére - fogalmazott a politikus.

A továbbiakban egy felmérés adatait ismertetve arról szólt, hogy ma már a polgárok 80 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarország tehetséges ország, és kiemelkedően bizakodóak a családok, az egyetemisták és a vállalkozók. Orbán Viktor szerint ez részben a Széchenyi-tervnek a következménye, mert annak nem csupán gazdasági, hanem lelki hatásai is felbecsülhetetlen értékűek. Hozzátette, hogy amíg a kilencvenes évek szimbóluma a Bokros-csomag volt, a következő éveké Széchenyi-terv. - Ugyanis a Széchenyi-terv nem más, mint az illeszkedési pont, ahol a személyes tervek össze tudnak találkozni az ország felépítésének nagy tervével - szögezte le a miniszterelnök.

Gazdaságpolitikai kérdésekről szólva a kormányfő úgy vélekedett, hogy egy olyan magyar modellre van szükség, amely ötvözi a Magyarországnál sikeresebb és szerencsésebb országok gazdaságélénkítési tapasztalatait.

Álláspontja szerint ennek fontos eleme az állami gazdaságfejlesztés az infrastruktúra kiépítésén és a kisvállalkozók támogatásán keresztül a tőkeberuházások erőteljes vonzása és a nemzeti sajátosságok kihasználása.

A kormányfő úgy vélekedett, hogy a jövő tágításának a felsőoktatásban részt vevők számának emelése mellett az Európai Unió a leghatékonyabb eszköze. - Gondoljanak arra, hogy a magyar nemzet nagyobb, mint az ország, ezért amikor Magyarország az Európai Unió tagállama lesz, ahol a határok jelentősége csökken, már-már elpárolog, akkor Magyarország közepes országból 15 milliós nemzetté fog válni - mondta a miniszterelnök.

Ennek kapcsán kifejtette, hogy Magyarország nem csatlakozni akar az unióhoz, hanem Európa újraegyesítését akarja elérni, vagyis inkább arról van szó, hogy az Európai Unió terjeszti ki a határait Magyarországra.

- Azt tudjuk mondani, csak jöjjön, és jól, otthon fogja magát érezni - tette hozzá Orbán Viktor. Úgy vélekedett, hogy a polgári érzelmű emberek ma elszántabbak, mint korábban voltak, mert megdolgoztak azért, hogy saját személyes életükben ismét lehessenek értékek, amelyek többet jelentenek a létfenntartásnál.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket az értékeket, a mélyen élő nemzeti érzéseket az elmúlt két hónapban súlyos támadások érték. - Azért vagyunk ilyen sokan, mert szeretnénk világossá tenni, hogy ebből nem esznek, nem lesz Magyarországon még egyszer olyan világ, amikor ezeket az értékeket bármilyen politikai erő megtámadhatja - mondta a kormányfő.

A miniszterelnököt - az esti fórumot megelőzően - fogadta Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.