Magyar Innovációs Nagydíj

Magyarország csak akkor lehet a XXI. század nyertese, ha gazdasága és társadalma a tudáson alapul - hangsúlyozta Stumpf István kancelláriaminiszter a X. Magyar Innovációs Nagydíj pénteki díjkiosztó ünnepségén a Parlamentben.

Dátum: 2002-03-22 16:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1236
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:23:02.149321, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Megemlítve a világhírű magyar találmányokat, elismeréssel szólt arról, hogy az innovációra való készség továbbra is jellemzi a magyar embereket. Hozzátette, hogy az elmúlt években a Magyarországról alkotott kép jelentősen változott. A világban egyre inkább a magyarok találékonyságát és képzettségét tartják az egyik legfőbb erénynek.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben üdvözölte a nagydíj pályázatán résztvevőket. Ebben hangsúlyozta, hogy a XXI. században egy nemzet gazdagságát nem gazdasági kincse, hanem képzettsége jelenti.

"A polgári kormányzat számít az Önök tudására, Magyarország jövője közös jövő, de csak Önökkel együtt, az Önök munkájával érhető el" - idézték a miniszterelnök gondolatait az ünnepségen.

A kormányfő a levélben hozzátette: most éljük azokat az esztendőket, amikor eldől, hogy Magyarország milyen helyet foglal el az európai népek között a jövő évszázadban.

Stumpf István a kormányzat kutatásokat és fejlesztéseket érintő intézkedései közül kiemelte az innovációs célra fordítható költségvetési kiadások emelését. Célként jelölte meg, hogy az európai uniós gyakorlatnak megfelelően ezen a területen is növekedjen a magánfinanszírozás aránya a költségvetési szerepvállalás továbbra is meghatározó szerepe mellett.

Az elért eredmények közül kiemelte, hogy 1998 és 2002 között a kutatásra fordított támogatások összege a GDP 0,8 százalékáról 1,4 százalékra emelkedett.

A kancelláriaminiszter hangsúlyozta a felsőoktatás meghatározó szerepét az innovációban. Méltatta a magyarországi kutatómunka versenyképességét, amit - mint mondta - az is tükröz, hogy 1999 és 2000 között a magyar tudósok 2 ezer nemzetközi pályázat elkészítésében vettek részt.

- Ebből 426-an nyertek 78 millió euró értékben, ami jól mutatja, hogy a tudósok több pénzt hoztak, mint amennyit a kutatási programok támogatására az ország fordított.

Stumpf István megerősítette, hogy a kormányzat kiemelkedő szerepet szán az oktatásnak az innováció erősítésében. Ismételten hangsúlyozta: 2006-ig el szeretnék érni, hogy minden második fiatal részese lehessen a felsőoktatásnak.

A magyar diákok kétségtelenül kiemelkedő eredményei mellett elismerte, hogy néhány területen jelentős átalakításra van szükség. Megemlítve az OECD-nek az alkalmazható tudás minőségét vizsgáló felmérését, az országra nézve szomorúnak nevezte, hogy a magyar diákok problémamegoldó és szövegértelmező képessége az utolsók között kullog. Hozzátette: ez arra figyelmeztet, hogy az iskolák ma nem az életre nevelnek, ezért jelentős átalakításra szorul a rendszer. Ennek keretében a lexikális tudás előtérbe helyezésével szemben a kreativitást és a gyakorlatban jól alkalmazható tudás átadását emelte ki.

Stumpf István elengedhetetlennek tartotta az innováció elterjedése szempontjából egy rugalmas intézményrendszer létrejöttét, amely kapocsként szolgál a fejlesztések és az ezeket felhasználó vállalkozások között. - Ezt a feladatot ma a Széchenyi Terv látja el - tette hozzá.

Végezetül Stumpf István arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi elemzők szerint a világgazdaság nagy átrendeződés előtt áll. Úgy vélte, nem törvényszerű, hogy Magyarországnak végig kell járnia minden fejlettségi lépcsőfokot. - Amennyiben az információs forradalomra és a tudásalapú társadalom kihívásaira megfelelő választ tudunk adni, az ország látványos, ugrásszerű fejlődésre is képes.