Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Gulyás: Nyilvánvaló a koncepciós jelleg

A hazánk elleni jelentéstervezet oka nem az alaptörvény vagy a kétharmados törvények, hanem a rezsicsökkentés, a bankadó és a multiadó – fogalmazott Gulyás Gergely a Tavares-jelentéssel kapcsolatban, keddi sajtótájékoztatóján.


Dátum: 2013-07-02 14:13:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=193782
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 16:16:15.215648, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Kapcsolódó média: Gulyás Gergely sajtótájékoztatója

Az ok tehát nem az alaptörvény vagy a kétharmados törvények, hanem a rezsicsökkentés, a bankadó és a multiadó – jegyezte meg. Úgy fogalmazott, az EP baloldali erői, miközben a magyar kormányt bírálják, valójában az ezekben az ügyekben érdeksérelmet elszenvedett cégek lobbistáiként járnak el.

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy a Tavares-jelentés szövegét alapul véve úgy látszik, hogy egy európai szervezetek közötti vita is kialakulóban van. A múlt héten az Európa Tanács által elfogadott határozat, amely nem helyezte hazánkat monitoring eljárás alá, kimondta, „a 2010-es választások eredményeként egy párt szerezte meg a parlamenti mandátumok kétharmadát, amely a közös európai sztenderdnek megfelelően elegendő legitimációt jelent az alaptörvény módosításához” – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy a határozat azt is rögzíti, hogy tudomásul veszik, az Országgyűlés „intenzív parlamenti vita során és a magyar civil társadalom hozzájárulásával változtatta meg az egypárti alkotmányt”.

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy számos valótlan állítást, téves megállapítást tartalmaz a Tavares-jelentés szövege. Felrója a kormánynak és az Országgyűlésnek az actio popularis megszüntetését -azaz azt, hogy bármely állampolgár jogosult Alkotmánybírósághoz fordulni - , holott ez az Alkotmánybíróság állásfoglalását tükrözi – tájékoztatott. Példaként említette azt is, hogy a jelentés elhallgatja, hogy az alaptörvény negyedik módosítása kiszélesíti az utólagos alkotmányossági vizsgálati kérelemre jogosultak körét, valamint azt, hogy az alkotmányjogi panasz bevezetésével az Alkotmánybíróság az igazságszolgáltatás legfőbb bírájává is vált.  Valótlan állítást fogalmaz meg a jelentés akkor is, amikor felrója azt, hogy az Alkotmánybíróság csak formai okokból vizsgálhatja az alkotmánymódosítást – emelte ki. Hozzátette: ez a módosítás is megegyezik az Alkotmánybíróság véleményével. Mint mondta, mindezek mellett a jelentés valótlanul állítja azt is, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat a korábbi határozataira.

Az Európai Parlamentet minősíti, hogy elfogad egy olyan határozatot, ami nem tartozik a hatáskörébe, és sérti a nemzeti szuverenitást – zárta szavait Gulyás Gergely.

Kapcsolódó elemek
{'relation_id': 2359, 'source_type': 'media', 'source_id': 11003, 'target_type': 'article', 'target_id': 129040, 'relation_type': 'describes'}