Nem kell félnünk az európai uniós tagságtól

Baja és térsége nagyon szerencsés fekvésű, az országhatár közelsége pedig inkább előnyt jelent, mint hátrányt, hiszen a határ mindkét oldalán végül is mi vagyunk - fogalmazott szombaton Orbán Viktor miniszterelnök Baján a helyi rádiónak élő egyenes adásban adott interjújában.

Dátum: 2002-03-23 14:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1258
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:23:08.960572, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

- Az itt élők nyilván érzik annak a gondolatnak az igazságát, hogy a határon túli magyarok nem terhet jelentenek az anyaország számára, hanem egy ma még kiaknázatlan lehetőséget, erőforrást - fűzte hozzá.

- Ha meg tudjuk valósítani a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés programját, akkor lélekszámban is és gazdasági erőben is jelentősen gyarapodhatunk - jelentette ki Orbán Viktor.

A térség mezőgazdasági jellegéből adódó problémákkal, az őstermelőknek az uniós csatlakozás miatti félelmével kapcsolatban a kormányfő hangsúlyozta: a térségben Magyarország az egyetlen ország, amelynek az EU-val való mezőgazdasági kereskedelemben többlete van, az aktívum mintegy félmilliárd eurót tesz ki.

Véleménye szerint a magyar mezőgazdaságnak olyan egyedi adottságai vannak a klimatikus viszonyok és a termőföld jó minősége miatt, amelyek az ágazatot a nemzetgazdaság jelentős erejévé tehetik a jövőben.

Emlékeztetett rá: nem véletlen, hogy a kormány a családi gazdaságok fogalmát, jogi rendjét megalkotta, az őstermelői fogalom ugyanis nem ismeretes az Európai Unióban. Mint mondta, sok ezren jelezték már, hogy szeretnék magukat családi gazdaságként nyilvántartásba vetetni.

A családi gazdaságok számára nyújtott támogatásokról szólva utalt a március 4-én megindult agrárhitelezésre, amely szavai szerint föld- és gépvásárlásra, tanyagazdálkodási központ kiépítésére soha nem látott kedvezményes kamatozású hiteleket kínál, nemcsak a családi gazdálkodási formát választók, hanem az egyéb, háromszáz hektárnál kisebb területen gazdálkodók számára is.

A régió közlekedési fejlesztéseit firtató kérdésre a kormányfő kijelentette: "az autópályák ugyan fontosak, de a jövő a vasúté".

Elmondta: az EU-ban komoly vasútfejlesztéseket hajtanak végre, a következő időszak egyik jelentős beruházása lehet, hogy Berlinből kiindulva egy gyorsvasút ér Budapestre.

A kormányfő szerint a csatlakozást követően jelentős összegek nyílhatnak meg vasútfejlesztésre az ország előtt, egy-egy beruházás költségeinek 50-60 százalékát lehet majd megszerezni az uniótól.

Az uniós csatlakozásról szólva Orbán Viktor kijelentette: valójában nem is csatlakozásról van szó, hanem Európa újraegyesítéséről.

- Mi sohasem hagytuk el azt a nyugati világot, amelyből később az Európai Unió kinőtt, mindig is a nyugati népek családjához tartoztunk, csak a II. világháborút követő nagyhatalmi egyezkedések miatt Európa itt hagyott bennünket, belenyugodtak abba, hogy megszállt ország maradjunk, és hogy egy sötét kommunista időszak köszönjön Magyarországra - fogalmazott.

Hozzáfűzte: nem minden, a II. világháborúban vesztes néppel bánt ilyen mostohán a sors.

- Most történelmi igazságtétel lehet az, hogy Magyarország ismét azokhoz az országokhoz tartozzék, amelyek az Európai Uniót alkotják - mondta a miniszterelnök.

Kifejtette: ha jól belegondolunk, nem Magyarország megy, hanem inkább az EU érkezik Magyarországra, az unió akarja kiterjeszteni határait.

- Ha mindezeket figyelembe vesszük, és kellő öntudattal gondolkodunk az Európai Unióról, akkor nem kell félnünk a tagságtól- jelentette ki a kormányfő.