Magyar Ifjúsági Konferencia

A határon átívelő nemzeti egyesítési folyamat és összefogás európai gyakorlat - hívta fel a figyelmet Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) fórumán szombaton Budapesten.

Dátum: 2002-03-23 15:21:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1260
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:23:09.644041, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az 1999-ben alakult, a határon túli és az anyaországi fiatalok közösségeit tömörítő szervezet 7. ülésének megnyitóján Deutsch Tamás arról beszélt, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása során 10 milliós lélekszámú országból 15 milliós nemzetté kell, hogy váljon.

A miniszter úgy látja, hogy a MIK létrehozásával és a magyar közösségek között kialakult együttműködéssel nyolc évtized adósságát sikerült törlesztenie Magyarországnak a határon túli magyarok felé.

Az eddigi jelentősebb eredmények között említette azt, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázati formában, illetve ettől az évtől kezdve már normatív támogatás formájában is segítheti a határon túli magyar közösségek működését, programjait. Közölte: a pályázatokra ebben az évben 50 millió forintot biztosított a tárca.

Ugyancsak jelentős előrelépésnek nevezte, hogy sikerült kialakítani a határon túli magyar fiatalok információs szolgáltató iroda hálózatát.

Deutsch Tamás szerint rövidesen elindulhat a Márai-program is, amelynek célja, hogy a határon túli felsőoktatási intézményekben tanuló diákok magyar közigazgatási intézményekben, illetve magyarországi vállalatoknál szerezhessenek szakmai gyakorlatot.

A miniszter a státusztörvényre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a jogszabállyal személyre szóló felelősséget, sorsközösséget alakított ki valamennyi határon túli magyarral.

Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára a MIK konferencia mintegy 100 résztvevője előtt elmondta: az elmúlt néhány hónap a kormányt megerősítette abban a szándékában, hogy a határon túli magyarok ügyét kivonják a pártpolitikai sárdobálásból.

Szavai szerint ebben a kérdésben a magyarországi pártok között nem csak "tartalmi konszenzusra" van szükség, de abban is meg kellene állapodni, hogy a határon túli magyarok ügye később se válhasson választási tényezővé.

Az elmúlt évek eredményei között említette a magyar-magyar csúcstalálkozókat, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), valamint a MIK létrehozását. Úgy látja, ezeknek az intézményeknek a kialakítása a korábbi segélyező viszony helyett egyenrangú partneri kapcsolatot teremtett a határon túli magyar szervezetekkel.

A MIK ülésén részt vett a MÁÉRT több tagja is, köztük Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is.

Tőkés László szavai szerint a MIK-nek és a kedvezménytörvénynek azonos a szellemisége, mert mindkettő a határon átívelő nemzetegyesítést szolgálja.

Ágoston András annak a várakozásának adott hangot, hogy Magyarország uniós csatlakozásával egy időben a határon túli magyarok számára lehetőség nyílik majd a kettős állampolgárság megszerzésére.

A MIK ülésén került ismertetésre a Mozaik 2001 címmel indított kutatás, amelyet az ifjúsági tárca és a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet végzett el a múlt év őszén Felvidék, Kárpátalja, Belső-Erdély, Székelyföld és a Vajdaság 18-29 év közötti fiataljai között.

Bauer Béla, az intézet vezetőjének ismertetése szerint a határon túli fiatalok egyik legnagyobb problémája közé tartozik a munkanélküliség, valamint a pénztelenség. Hozzátette, hogy a határon túli magyar fiatalok kultúra fogyasztásában is érezhető már a Magyarországon korábban megfigyelt amerikanizálódás.