Tovább gyorsul az infláció augusztusban
Augusztusban az elemzők szerint folytatódik az áremelkedés gyorsulása, és az éves infláció 5,2 százalékra emelkedik a júliusi 4,7, a májusi 3,6 százalékról - áll a Reuters augusztusi elemzői összesítésében.
Dátum: 2003-08-21 12:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=13843
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:43:03.117807, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A jelentés szerint a konszenzus 5,5 százalékos átlagos inflációt vár 2004-re, ami több mint a kormányzat által prognosztizált 5 százalék, de jelentősen alatta marad a jegybank 6,5 százalékos előrejelzésének.
A költségvetési tervek bejelentését követően 50 bázisponttal 4,8 százalékra ugrott fel a 2004 decemberére vonatkozó konszenzus, az augusztusi felmérésben pedig újabb 40 bázisponttal emelkedett, 5,2 százalékra.
"Ez még mindig optimistább előrejelzés az MNB 5,8 százalékra emelt prognózisánál" - áll a Reuters jelentésében.
A jelentés szerint a jövő kérdése, hogy megtörnek-e a piaci várakozásokban tapasztalt kedvezőtlen folyamatok, vagy a következő hónapokban is folytatódik az elmúlt időszak romló trendje. Nyitott kérdés az is, hogy a magasabb árszintek hosszabb távra is beépülnek-e a várakozásokba, és ha igen, akkor milyen mértékben. "Az inflációs várakozások emelkedésével párhuzamosan fogyatkoztak, és augusztus második felére szinte teljesen el is
tűntek a remények, hogy még az idén jelentősen csökkenhetnek a júniusban magasba szökött kamatok" - áll a jelentésben.
A Reuters felmérése szerint július közepén még másfél százalékpontos kamatcsökkentést vetített előre erre az évre az elemzői konszenzus, a múlt hónap végén már csak felet, az új felmérés szerint pedig egész évben 9,5 százalékon marad a jegybanki alapkamat. A résztvevő 13 elemző közül mindössze öten vártak kamatcsökkentést az év hátralévő részére.
A jelentés emlékeztet: az inflációs jelentése közzétételekor az MNB közölte, hogy a megnövekedett inflációs kockázatok miatt nem várható kamatcsökkentés, amíg a forint nem közelít a 250-es euróárfolyamhoz. Sőt, ha a forint jelenlegi 260 körüli gyengébb szinten marad, az új 5,5 százalékos 2004 végi inflációs cél védelmében kamatemelés sem zárható ki.
Az alapkamat emelésére azonban a felmérésben megkérdezett elemzők egyike sem számít, annak ellenére, hogy a konszenzus 258 forint körül látja az ez év végi euró árfolyamszintet.
Egy szélesebb európai mintán végzett Reuters-felmérés szerint az elemzők 2008 helyett most már csak 2009-re várják a nagyobb közép-európai államok, köztük Magyarország csatlakozását az eurózónához, jórészt az államháztartási hiányok szintjének vártnál rosszabb alakulása miatt. A konszenzus szerint 2005 helyett csak 2007-re sikerül az államháztartási hiányt az euró bevezetésének feltételét jelentő 3 százalék alá csökkenteni Magyarországon.
MTI - fidesz.hu