35 éve támadták meg a szocialisták Csehországot
Egy két évtizedig tartó, nehéz és sötét korszak, valamint több millió ember illúziói összeomlásának kezdetét jelentette a Varsói Szerződés hadseregeinek bevonulása Csehszlovákiába 1968. augusztus 21-én - mondotta Vladimír Spidla cseh miniszterelnök csütörtökön Prágában, az invázió kezdetének 35.évfordulóján.
Dátum: 2003-08-21 16:54:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=13856
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:43:07.271148, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Varsói Szerződés félmillió katonájának bevonulásával Csehszlovákiában erőszakosan elnyomták az Alexander Dubcek, akkori kommunista pártfőtitkár nevével fémjelzett prágai tavasz néven közismertté vált reformfolyamatot. A megszállás első napjaiban lezajlott összetűzéseknek országszerte több tucat áldozata volt.
A központi megemlékezésre a prágai rádió épületénél került sor, ahol 35 évvel ezelőtt komoly, emberéleteket is követelő összecsapásra került sor a megszálló szovjet katonaság és a tiltakozó cseh lakosok között.
"Bármennyire nehéz volt is az 1968-at követő időszak, a prágai tavasz a szabadságért folytatott küzdelem kezdete volt, amely 1989. november 17-én, s a bársonyos forradalomban csúcsosodott ki" - jelentette ki Spidla. Leszögezte: 1968 azt is bizonyítja, hogy a szabadságért folytatott harc sosem könnyű, a szabadságot gyorsan el lehet veszíteni, de visszaszerezni igen nehéz.
"Az 1968-as reformfolyamat nem a kommunista párton belüli klikkek harca, hanem valóságos, spontán demokratizálódási folyamat volt" - jelentette ki Miloslav Ransdorf, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) alelnöke. A KSCM az egykori kommunista állampárt utódja, s jelenleg a harmadik legerősebb parlamenti párt Csehországban. Randsorf szerint Moszkva részéről nagy hiba volt Csehszlovákia megszállása. "A csehszlovák példa megmutatta, hogy másfajta szocializmus is lehetséges. Egy olyan szocializmus, amely valóban a nép akaratát jelenítette volna meg. Erre azonban már nem jutott idő. Ezt tiporták el a tankok" - szögezte le Ransdorf a
közszolgálati rádiónak nyilatkozva. A politikus szerint a prágai tavaszt annak idején az Egyesült Államok sem támogatta. Megjegyezte: katonai eszközökkel nem lehet politikai problémákat megoldani.
A Právo című baloldali liberális lap úgy véli, hogy a prágai tavaszt kétszer fojtották meg: először 1968. augusztus 21-én a kommunista párt úgynevezett egészséges magva, amely ehhez idegen hadseregeket hívott segítségül, s amelynek tagjai közül eddig senki sem lett ezért elítélve. Másodszor 1994-ben, tehát négy évvel a hatalom békés átadása után, amikor a nemzet 1968-as csodálatos erőfeszítéseit, próbálkozásait a reformok megvalósítását célul kitűző kommunisták vezetésével a kommunista időszak egészét minden kivétel nélkül elítélő törvénnyel a történelem szemétdombjára küldték. Mindezek ellenére 1968 hét hónapja nem volt hiábavaló. Heroikus küzdelem volt egy szabadabb társadalomért, amelyre ma is büszkék lehetünk - szögezte le a lap.
Egy múlt nélküli társadalomnak jövője sincs - véli a konzervatív Lidové Noviny. "Az erőszak nélküli ellenállás, a társadalom 1968. augusztus 21-e utáni napokban megnyilvánult csodálatos önszerveződése és fegyelme olyan tettek, amelyek kitörölhetetlen betűkkel íródtak be történelmünkbe, s amelyekre joggal lehetünk büszkék. Sőt erőt meríthetünk akkor is, amikor úgy érezzük, hogy a jelen elviselhetetlen" - szögezi le a lap. A mértékadó konzervatív újság szerint a prágai tavasz sokszor homlokegyenest eltérő értékelése a mai politikusok, különösen a jobboldal részéről nem más, mint a mai politikai álláspontok múltba vetítése. Szerinte azonban hiba, ha a múltat mai szemmel, mai látásmóddal értékelik. "Ha nem akarunk görbe tükörbe nézni, akkor figyelembe kell vennünk azt a helyzetet, amelyben az akkori események lejátszódtak" - mutat rá a szerző.
MTI - fidesz.hu