Csillagászattörténeti konferencia Szombathelyen

A magyar csillagászat középkori és reneszánsz történetét elevenítik fel amatőr csillagászok azon a háromnapos konferencián, amely a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE), valamint a Vas megyei Gotthard Jenő Amatőrcsillagászati Egyesület szervezésében pénteken kezdődött Szombathelyen.

Dátum: 2003-08-22 17:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=13888
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:43:16.965146, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A csillagászattörténeti konferenciákat 1991-től kétévente rendezik meg Magyarországon, az elsőt szintén Szombathelyen tartották.

A konferencia nyitóelőadásában Bartha Lajos, az MCSE csillagászattörténeti szakcsoport vezetője elmondta: a honfoglalás és államalapítás után Magyarország is átvette a nyugat-európai csillagászati ismereteket. A naptárszámítás módszerét a Géza fejedelem és Szent István király által Nyugatról behívott hittérítő papok hozták magukkal, és a külföldi iskolákban tanult klerikusok sajátították el.

- A legkorábbi holdfázis-számítás az 1100 körüli időkből maradt ránk, amely Esztergomi Deákjegyzet néven ismert, a XII. század körül készített Pray-kódex pedig már részletes naptárkészítési és orvos-asztrológiai ismertetést tartalmaz - fejtette ki előadásában Bartha Lajos.

Hozzátette: a magyarországi csillagászatban igazi fellendülést Mátyás király uralkodása hozott, akkoriban élt Magyarországon Johannes Regiomontanus, aki elkészítette az egyetlen csillagászati tárgyú corvinát, melynek címe: Tabula Primi Mobilis, vagyis éggömb.

Ez a corvina, amely forradalmasította a horoszkópok kiszámolását, ma is Magyarországon található, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.

Mátyás király idejében Budán élt Hans Dorn szász mester is, akit a csillagászati műszergyártás atyjának tekintenek.

A csillagászattörténeti konferencia harminc résztvevője szombaton a Nyugat-Pannon régió középkori várait keresi fel, vasárnap pedig a csillagászattörténet kutatásának időszerű kérdéseiről váltanak szót.

MTI - fidesz.hu