A nagyszentmiklósi kincs a Nemzeti Múzeumban

Orbán Viktor kormányfő adta át a megalapításának bicentenáriumi esztendejét köszöntő Magyar Nemzeti Múzeumban vasárnap az épület felújított dísztermét és kupolatermét, majd Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter megnyitotta a bécsi Kunsthistorisches Museum vendégtárlataként megrendezett "Az avarok aranya, A nagyszentmiklósi kincs" című kiállítást.

Dátum: 2002-03-25 12:13:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1285
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:23:17.392928, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Orbán Viktor ünnepi beszédében köszönetét fejezte ki az osztrák kormánynak, hogy megköttetett az a szerződés, amely alapján 1884 után ismét látható Budapesten a páratlan értékű lelet.

A Magyar Nemzeti Múzeum 1994 óta tartó teljes felújítása során most megszépült díszteremben tartott ünnepségen a miniszterelnök meghatódottságát fejezte ki, hiszen, mint mondta, valaha ez a terem szolgált a felsőház összegyülekezésének helyszíneként.

Az intézmény megalapítása óta eltelt időszakot tekintve a kormányfő arról szólt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum történetében, mint egy gyűjtőlencsében, megtalálhatjuk a magyar polgárosodás, a nemzetté válás, a letiportatások, a megszállások történetét.

Hozzátette: kétszáz esztendő akkor is hosszú idő, ha azok a gyarapodás évszázadai, de még inkább hosszú akkor, ha háborúk, forradalmak, megszállások, lakosság- és területvesztések, a polgári fejlődés útjáról való többszöri leszoríttatások zsúfolódtak össze ebben a történelemben.

Az intézményalapító Széchenyi Ferencre emlékezve Orbán Viktor azt mondta: azok, akik elgondolták, hogy jöjjön létre egy közös nagy gyűjtemény, hogy megmutathassák az utódoknak a magyar múltat, azok nem a múltról, hanem a jövőről gondolkodtak. - Tudták, hogy a világ csak felerészben a körülmények hatalma, a másik fele akaratból épül fel - fogalmazott a miniszterelnök.

Rockenbauer Zoltán arról szólt, évek óta álma, hogy a nagyszentmiklósi kincset ne csak Bécsben, hanem Budapesten is láthassák a magyarok. Kitért arra, hogy a leletegyüttes tudományos megközelítése kapcsán a kutatók véleménye különbözik a tekintetben, hogy az edények mely korban keletkeztek, és mely nép tulajdonában voltak.

A kultuszminiszter ismertetése szerint három nézet ütközik meg egymással. Az első szerint az edények a VIII. században keletkeztek, és az avarokhoz köthetők, egy másik álláspont alapján a kincs IX. századi és a bolgár kultúra terméke, a harmadik álláspont pedig azt mondja, hogy a leletegyüttes X. századi, és a honfoglaló magyarsággal áll kapcsolatban.

Rockenbauer Zoltán hangsúlyozta: a lelet tudományos megközelítésén túl igen fontos annak esztétikai értékelése. - A leletegyüttes lenyűgöz bennünket eleganciájával, ábrázolásának titokzatosságával, gazdagságával - fogalmazott miniszter.

Wilfried Seipel, a Kunsthistorisches Museum főigazgatója a miniszterelnök és a kultuszminiszter szavaira utalva megállapította, hogy a nagyszentmiklósi kincs helyi értéke Magyarországon hihetetlenül magas. Úgy vélekedett, a bécsi múzeum régi adósságát törleszti azzal, hogy a leletegyüttes most ismét Budapesten látható.

A Magyar Nemzeti Múzeum három termét megtöltő, június 30-ig látható tárlaton, az 1799-ben Nagyszentmiklóson feltárt 23 színarany tálon, poháron és korsón kívül, helyet kaptak azok a tárgyak is, amelyek formájukat, ábrázolásukat vagy díszítésmódjukat tekintve a nagyszentmiklósi kincs és az avar kultúra szoros kapcsolatáról tanúskodnak.