Légi háború várható az unió és az USA között
Az Európai Unió hamarosan több légügyi kérdésben is szembekerülhet az Egyesült Államokkal. Az EU ugyanis azt követeli Washingtontól, hogy az amerikai légitársaságok számára előírt terroristaellenes intézkedések alkalmazásakor nagyobb mértékben vegye figyelembe az utasok személyiségi jogait. A másik követelés, hogy az európai légitársaságok is végezhessenek belföldi szállítást az Egyesült Államokban.
Dátum: 2003-09-04 10:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=14272
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:46:14.787337, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az Európai Bizottság közölte, hogy Washingtonnak engedményeket kell tennie és több garanciát adni arra azokkal az adatokkal kapcsolatban, amelyeket az Európából az Egyesült Államokba utazókról birtokukba kerülnek - írta az AP hírügynökség.
Reijo Kemppinen uniós szóvivő kijelentette, hogy Washington vonakodik korlátozni az adatok alkalmazását.
Az unió azt szeretné, hogy az utasok személyi adatai továbbra is maradjanak titkosak és csak a terrorizmus-elleni harcban használják fel. Az EU attól tart, hogy a nem megfelelő adatkezeléssel az európai légitársaságok perelhetők lesznek, valamint megsérthetik az európai adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
Az amerikai kongresszus a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően törvényt fogadott el, amely előírja a légitársaságoknak, hogy benyújtsák utasaik adatait az amerikai szerveknek 15 perccel járataik Egyesült Államokba történő indulását követően. A szövetségi hatóságok pedig - mielőtt a repülőgép leszállna egy amerikai légikikötőben - összevetik a kapott információt a bűnügyi adatbázisukkal.
Egyes európai félelmek szerint az amerikai terrorista-ellenes törvény alapvető személyiségi jogokat sért - írta az AP.
Az amerikai jogszabály ez év március 5-én lépett hatályba. A törvény értelmében a légitársaságok kötelesek adatokat szolgáltatni az amerikai kormánynak az utasról, így meg kell adni annak nevét, telefonszámát, hitelkártya számát és azt, hogy milyen ételt választott a repülőútra.
Az európai törvények tiltják az ilyen adatok megosztását, leszámítva a különleges, egyedi eseteket. Az amerikai törvény értelmében az európai légitársaságokat akár utasonként hatezer dolláros büntetés és a leszállási jogok elvesztése is fenyegeti, ha nem működnek együtt.
Frits Bolkestein, az adózási és belső piaci biztos az ügyben idén június 12-én levelet írt Tom Ridge amerikai belbiztonsági miniszternek, amelyben rámutatott: ha nem lesznek eredményesek a tárgyalások, akkor feszültté válhatnak a transzatlanti kapcsolatok.
Azóta a két fél korlátozott haladást ért el annak érdekében, hogy áthidalják a jogi rendszerek közötti szakadékot.
Az Európai Bizottság szeptember 22-én találkozik Brüsszelben Asa Hutchisonnal, a határok és a közlekedés biztonságáért felelős amerikai államtitkárral, hogy megoldást találjanak a kérdésben.
Amennyiben nem születik áttörés, akkor nem marad más az EU számára, mint utasítani a nemzeti adatszolgáltató ügynökségeket, hogy szüntessék be az adatcserét Washingtonnal. További lépésként megbüntetnék azokat a társaságokat, amelyek figyelmen kívül hagynák az intézkedést. Ezzel a légitársaságok két tűz közé kerülnének.
Az EU és az Egyesült Államok közötti további konfliktus forrása lehet az Európai Parlament kedden elfogadott döntése, amelyben támogatta az Európai Bizottságot, hogy újratárgyalja a nemzetközi légügyi megállapodásokat. Az indítvány most a nemzeti kormányok elé kerül, majd végső szavazásra visszakerül az európai törvényhozásba.
Amennyiben ott is elfogadják, akkor az kihat a nem EU-országokkal meglévő kétoldalú megállapodásokra, így az Egyesült Államokkal meglévőre is. Ennek a jelentősége azért olyan nagy, mert az Egyesült Államokat tekintik a világ legnagyobb légi piacának.
A mostani javaslatot az Európai Bizottság terjesztette elő azt követően, hogy tavaly novemberben az Európai Bíróság úgy döntött: az úgynevezett szabad égbolt nemzetközi egyezményekben az egyes EU tagállamok nem állapodhatnak meg önállóan unión kívüli országokkal a légi közlekedés felszabadításáról, arra ugyanis kizárólag az EU mint
egységes szervezet jogosult.
A szabad égbolt megállapodás számos kétoldalú korlátozást számol fel az egymás területére vagy és azon átrepülő államok viszonylatában. Az Egyesült Államoknak több tucatnyi országgal - köztük az EU-tagok többségével - van ilyen megállapodása. Ez lehetővé teszi az amerikai légitársaságoknak, hogy az Egyesült Államok bármely pontjáról Európába repüljenek, míg az európai légitársaságok csupán anyaországukból repülhetnek az Egyesült Államokba.
Az EU változtatni akar a helyzeten, s ezt egyetlen új egyezmény révén kívánja elérni. A tagállamok kormányai azonban ellenzik, hogy tárgyalási jogkörrel ruházzák fel az uniót; attól tartanak ugyanis, hogy egy átfogó megállapodás nyomán a nemzeti légitársaságok sebezhetőbbé válnának az éles légi versenyben. A döntés az Európai Bíróságra maradt, amely meghozta ismert döntését.
Az Európai Parlamentben e hét keddjén elfogadott indítvány szerint az EU-nak lépésről-lépésre haladva egész Európára kiterjedő megállapodás megkötésére kell törekednie az Egyesült Államokkal.
Második lépcsőben az Európai Bizottság Új-Zélanddal, Ausztráliával és Szingapúrral kezdene tárgyalni, amelyek már liberalizálták légi piacukat, és készek a párbeszédre. Ezt követően a bizottság Oroszországgal egyezkedne ugyanezen kérdésekről, amelynek légtere nagyrészt zárva van az európai társaságok előtt. A megállapodások hallatlan nagy piacokat nyitnának meg az európai légitársaságok előtt.
MTI - fidesz.hu