Európában csökken Washington népszerűsége
Az iraki háború kérdésében lezajlott vita nyomán széles szakadék keletkezett az amerikai és európai közvélemény világszemléletében: a franciák 70, az olaszok és a németek 50 százaléka szerint "nemkívánatos", hogy az Egyesült Államok vezető szerepet vigyen a nemzetközi politikában.
Dátum: 2003-09-04 20:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=14304
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:46:24.725269, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A francia SOFRES és az amerikai German Marshall Fund közvélemény-kutató intézet júniusban végzett közös felmérésében a transzatlanti kapcsolatokról kérte ki 8000 ember véleményét. A vizsgálatban részt vevő nyolc ország (Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Portugália) mindegyikében ezer fős mintán mérték a közvélemény hangulatát. A tavalyi hasonló vizsgálathoz képest 2003-ban jelentősen csökkent Washington népszerűsége Európában, miközben az amerikaiak 80 százaléka úgy véli, hogy a vén kontinensnek jelentős befolyást kell kapnia a világ ügyeinek alakításában. Az Egyesült Államok 2002-ben a százfokos skálán 64 pontot kapott európai szövetségeseitől, idén 57 ponttal kell beérnie. A legnagyobb arányban a franciák mondták fel a barátságot az óceánon túli nagy testvérrel. Az USA egy év alatt tíz pontot veszített a francia skálán (most 50-nél tart), de a leghűségesebb britek is visszavettek 7 pontot a tavalyiból, ma 61-re taksálják rokonszenvüket. Az új világ iránti lelkesedés lanyhulása viszont felélesztette az európai uniós partnerekkel való érdekközösség tudatát. A tavalyi 55 százalékkal szemben idén a megkérdezettek 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy "Németország létérdekei sokkal fontosabbak számára, mint Amerikáé". Az EU-országok polgárainak minősített többsége szeretné Amerikával egyenlő rangú világhatalomnak látni az európai közösséget. 89 százalékos szavazataránnyal itt is a franciák vezetnek, a németek 70 százaléka egyetért velük, még a britek kis többsége (52 százalék) is kedvező perspektívának tekinti, hogy az unió önálló nemzetközi hatalmi tényezővé váljék. 85 százalékos tábora van annak az Európának, amely "hatékonyan együttműködik az Egyesült Államokkal a nemzetközi problémák megoldásában". A mindig renitenskedő franciák 82 százalékkal nem nagyon maradnak le a derékhadtól. Az európai közvélemény kétharmada (70 százaléka) utólag igazolhatatlannak ítéli az iraki diktátor, Szaddám Huszein rezsimje ellen indított háborút (ebben a véleményben a franciák 84, a németek 81, és a britek 51 százaléka osztozik). Az amerikai eredmény sem feltétlenül hízelgő a Fehér Házra nézve: a hazai közvélemény 55 százaléka vallja azt, hogy a konfliktus megérte a hozott áldozatot. Az ENSZ szerepének kérdésében a kontinentális Európa és az Egyesült Államok, valamint a vele egy oldalon szavazó Nagy-Britannia között húzódik a választóvonal. Az amerikaiak 57, a britek 52 százaléka szemében elfogadható az Egyesült Nemzetek megkerülése, "ha országa létérdekéről van szó", az európai államok polgárainak többsége (a franciák 60, a németek 59 százaléka) elutasítja ezt a megközelítést, a lengyelek 44 százaléka szintén szembehelyezkedik az angolszász állásponttal. A vizsgálat legmeglepőbb eredménye, hogy az amerikaiak 85, az európaiak 79 százaléka szerint az Atlanti-óceán két partjáról egymásra néző szövetségesek "társadalmi és kulturális értékei különböznek" - noha vezetőik ennek ellenkezőjét állítják.
MTI - fidesz.hu