Nem az a kérdés, Kulcsár mit keresett Áder Jánosnál, hanem az: mennyit keresett a szocialistáknak
Áder János a Nemzetbiztonsági bizottsági ülésen történő meghallgatását követően sajtótájékoztatón ismertette az elhangzottakat. (A bizottság elnöke nem titkosította a jegyzőkönyvet, ami ezért napokon belül teljes terjedelmében hozzáférhető lesz.) Áder János tájékoztatójából kiderült: a később a Pannonplast-ügyben szerepet játszó milliárdos közpénzutalások módja, a feltételek kormányzati megteremtése az igazán fontos kérdés.
Dátum: 2003-09-16 15:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=14662
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:48:14.629602, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A bizottság Kiss Pétert és Áder Jánost a K and H és Inter-Európa Bank körüli ügyekben folytatott nemzetbiztonsági tevékenységről szerette volna meghallgatni. Erről természetesen Áder János nem tudott új információkat szolgáltatni, de nem is ez volt a szocialisták célja - mutatott rá Áder.
A bizottsági ülésen a Fidesz frakcióvezetője elmondta: egy általa nagyra becsült ügyvéd értesítette őt arról, hogy Kulcsár Attila egy készülő botrányról számolna be neki, amely vezető kormánypárti politikusokig is elérhet. Ilyen típusú információt már csak képviselői esküjére való tekintettel is meghallgatott. A K and H Equities volt brókerével nyilvános helyen, egy Parlamenthez közeli étterem teraszán találkozott először rövid időre. Itt az ex-bróker általánosságban beszélt a K and H Bankban készülődő botrányról, beszámolt a Pannonplasttal kapcsolatban készülődő botrányokról, de sem részletekbe nem bocsátkozott, sem bizonyítékokkal nem szolgált. A második találkozóra hét-nyolc nappal később, a PSZÁF elnökének megveretése előtt egy héttel került sor, mivel akkorra ígérte Kulcsár Attila bizonyítékokat. A második találkozó három percig tartott, mivel az akkor még brókerként dolgozó Kulcsár semmivel kapcsolatban sem vitt bizonyítékokat, valamint azt tudatta, hogy a PSZÁF nem talál semmi kivetnivalót a Pannonplasttal kapcsolatban.
Áder János ismét elmondta: Kulcsár Attila előtte magát bűncselekmény elkövetésével nem vádolta meg. Nem tájékoztatta tehát arról, hogy szocialista polgármesterek kampányát finanszírozta volna, nem tájékoztatta Puch László szocialista pártpénztárnokról, Garamszegi Gábor egykori fővárosi szocialista képviselő szerepéről, Mészáros János és Kerék Csaba, illetve az Inter-Európa Bank, valamint a szírek szerepéről, s az egész bűncselekmény mögötti kapcsolatrendszerről - holott ezek a lényeges kérdések.
A nagy hal biztosan nem Kulcsár Attila, mutatott rá Áder János, és megismételte, más logikus magyarázatot nem talált a találkozásra, csak azt, hogy azok küldhették, akik a szálakat mozgatták, akik minden lapba beleláttak - épp azért, hogy időt nyerjenek. Egyszóval feltételezi, hogy provokáció történt.
Kormányzati szál?
Írásbeli kérdésekre több válasz érkezett, például Csillag Istvántól is. Ezekből a válaszokból kiderül, hogy 2002 december 10., valamint 31. közt részösszegekben hogyan tűnt el az ÁAK RT-n keresztül mintegy 13 milliárd forint. Ehhez arra volt szükség, hogy nem is expressz, hanem fénysebességgel kellett intézkedniük a kormányszerveknek. Hogyan is történhetett mindez a miniszteri válasz alapján?
- 2002. dec. 10. ÁAK - NA Rt finanszírozási szerződés,
- 2002. dec. 11. öt milliárd Ft jóváírás az ÁAK-nál (tehát még az előző napon, a szerződés aláírásakor el is utalták)
- 2002. dec. 27. megjelenik az a rendelet, amely szabadon utalhatóvá teszi a számlákon lévő pénzeket.
- 2002. dec 27. ÁAK - NA Rt. előlegnyújtási szerződés
- 2002.dec. 30. ÁAK - NA Rt. finanszírozási szerződés módosítása
- 2002.dec. 30. öt milliárd forint első részlet jóváírása az ÁAK-nál. (Aki csak egy kicsit is ismeri a bankrendszert, bár ez mindannyiunk tapasztalata is a két ünnep közötti időszakban, az pontosan tudja: ilyenkor a bankok általában zárva vannak, az év végi zárást készítik.)
- 2002.dec 31. az öt milliárd forint második részletének jóváírása az ÁAK-nál.
- 2002.dec 31. előlegnyújtási szerződés alapján három milliárd forint jóváírva az ÁAK-nál.
Tehát 13 milliárd forint 20 nap alatt, közben módosítva a korábban akadályt jelenthető kormányrendelet. Ebben az akcióban mozgatni kellett a Pénzügyminisztériumot, a Kincstárt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, bankokat, a Kormányülésre be kellett terjeszteni a rendeletet, felelősökkel alá kellett íratni a szerződéseket. Erről tudnia kellett a két cég IT-jének, FB-jének, annak, aki a vezérigazgató döntésére bízott több milliárd forintot. Ha mindezek Bitvait és Garamszegit jelentik, akkor jelentősen egyszerűsödnék az államélet. (Mellesleg: globális méretű óriáscégnél sem gyakorlat, hogy több milliárd forint vagy annak megfelelő más pénznem sorsáról egyszemélyben döntene egy vezető - ilyen nincs, ha pedig előfordulna, az erről döntőt páros lábbal rúgnák ki a tulajdonosok - idézte Áder János a Csillag-féle választ bemutató tanulmányt.
Azt sem szabad elfelejteni, folytatta a Fidesz frakcióvezetője, hogy a költségvetés az utófinanszírozás logikájában jár el. Ekkora mennyiségű pénz előre való eljuttatása a gazdálkodó szervezethez ugyanúgy turpisságról árulkodik, mint a pénzek azonnali átutalása még a szerződés napján. Ez a tanulmány szerint nem jelent mást - aki az államigazgatás működését ismeri, tudja -, minthogy felelős vezetők "kézben" vitték a különféle papírokat és íratták alá a megfelelő helyeken.
Nagyon mellékes kérdés tehát Kulcsár Attila találkozása ahhoz képest, hogy 21 nap alatt miként történhetett meg annak a feltételrendszernek a megteremtése, hogy eltűnhessen a rengeteg pénz. Amivel ráadásul az egyébként is óriási költségvetési hiányt növelték.
Ezért is kellene elkezdenie a K and H és az Inter-Európa Bank-ügyet vizsgáló bizottságnak mielőbb a munkáját.
fidesz.hu