Benes-dekrétumok: a csehországi németek is visszakövetelik vagyonukat
Visszakövetelik a Benes-dekrétumok alapján a II. világháború után elkobzott vagyonukat a csehországi szudétanémetek. "Több hazai szudétanémet család nevében fordultam már nemrégiben ilyen kérelemmel a cseh államhoz. Ők vagyonukat a Benes-dekrétumok alapján veszítették el. Esetükben azonban az akkori csehszlovák hatóságok következetlenül jártak el, így teret hagytak az elkobzott vagyon jogi úton való visszakövetelésére" - nyilatkozta kedden újságíróknak Jaroslav Capek ügyvéd.
Dátum: 2003-09-17 08:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=14684
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:48:21.570645, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az 1989-es rendszerváltás után hozott kárpótlási törvények nem teszik lehetővé a Benes-dekrétumok alapján elkobzott bármiféle vagyon visszakövetelését, s kárpótlási kérelmek visszamenőleges határa 1948. február 25., a kommunista hatalomátvétel napja. Ugyanakkor azonban a polgári perrendtartás ilyen megszorításokat nem tartalmaz, így a külföldön élő cseh arisztokraták és gyárosok egy része is ezen az úton már hosszabb ideje próbálkozik visszakövetelni családja egykori vagyonát, s nem is egészen sikertelenül.
Capek, aki hasonló ügyekben a mintegy 40 milliárd koronára rúgó vagyont visszakövetelő Frantisek Oldrich Kinsky cseh arisztokratát is képviseli, újságíróknak elmondta: hazai szudétanémet ügyfelei kisebb gyárakat, házakat, földet, vendéglőket és más ingatlanokat követelnek vissza Észak-, illetve Kelet-Csehországban. Kifejtette, hogy ezekben az ügyekben a korabeli csehszlovák hatóságok következetlenül, nem pontosan a törvény előírásainak megfelelően jártak el, s a vagyont alapjában véve "csak úgy elvették" a volt tulajdonosoktól. Capek és munkatársai jelenleg a dokumentumokat tanulmányozzák, s bizonyítékokat, háttéranyagot gyűjtenek a bírósági perekhez. Jelenleg még egyetlen bírósági per sincs kitűzve, s az összes eset az előkészítés szakaszánál tart. A visszakövetelt vagyon értékét az ügyvéd saját szavai szerint egyelőre nem tudja megbecsülni, ahhoz szakértői vizsgálatokra s véleményekre lesz szükség.
A prágai sajtó kiderítette: Capek egyik ügyfele Helmut Weigel egy bérházat követel vissza az államtól az észak-csehországi Decínben, míg Bernard Pölline egy ma is jól menő vendéglőt. Weigel maga Terezínben született 1930-ban, s elmondta, hogy családja gyakorlatilag 1947-től kezdve perben áll ez ügyben az állammal. Az első kérvényt még édesanyja adta be, mégpedig a negyvenes évek második felében, azonnal a vendéglő állami lefoglalását követően. Kérését a hatóságok elutasították. Ez lett a sorsa annak a kérésnek is, amelyet már ő maga nyújtott be a kommunista hatóságokhoz, még az 1989-es rendszerváltás előtt. A kommunisták szintén nemet mondtak. A rendszerváltás utáni igyekezet sem vezetett eddig komolyabb eredményhez, a bíróságok és a minisztériumok is megvizsgálták az ügyet, de nem jutottak dűlőre, nem foglaltak egyformán állást.
A csehországi szudétanémetek vagyoni követeléseivel foglalkozó ügyvédek véleménye szerint nem kizárt, hogy a háború utáni hasonló vagyonelkobzások mintegy 20 százaléka az akkor érvényes előírások megsértésével vagy azok figyelmen kívül hagyásával történt, ami teret hagy a jogorvoslásra. Ez ugyan nagy szám, de a tömeges vagyoni követelésektől, az ilyen jellegű perektől állítólag nem kell tartani. "A szabályellenesen elkobzott szudétanémet vagyon döntő része azóta már több ízben gazdát cserélt, s az új tulajdonosok - mivel jóhiszeműen vették meg - tulajdonjogát már nem lehet megkérdőjelezni" - véli Capek. Szerinte ezekben a perekben azoknak a szudétanémeteknek van esélye a sikerre, akiknek vagyona jelenleg is az állam kezelésében van.
MTI - fidesz.hu