George Bush ismét Irakról fog szólni az ENSZ-ben

George Bush amerikai elnök kedden az ENSZ értésére fogja adni, hogy helyesen döntött, amikor a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül indított háborút az iraki rezsim ellen, és arra fogja buzdítani a világszervezet tagállamait, hogy katonákkal és pénzzel segítsék az elnyomó rezsimtől megszabadított ország stabilizálását és újjáépítését.

Dátum: 2003-09-22 07:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=14910
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:50:32.218459, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Világosan meg fogom mondani, hogy helyesen döntöttem, és azok is helyesen döntöttek, akik csatlakoztak hozzánk" - jelentette ki az elnök a Fox News hírtelevíziónak. Az interjút hétfőn este sugározzák, de vasárnap már részleteket tettek közzé belőle.

Bush elnök kedden az ENSZ Közgyűlésének őszi ülésszakán mond beszédet. Tavaly szeptemberben is felszólalt, akkor a BT támogatását akarta megszerezni Irak ellen, arra figyelmeztetve a világszervezetet, hogy a jelentéktelenségbe süllyed, ha tétlen marad. Franciaország, Oroszország és Németország ellenállása miatt az Egyesült Államok végül a Biztonsági Tanács jóváhagyása nélkül indított háborút Irak ellen a mellette felsorakozó országok koalíciójának élén.

Az elnök most személyesen is igyekszik majd meggyőzni a háború fő bírálóit az újjáépítés sikerének a fontosságáról: kétnapos New York-i útján találkozni fog Jacques Chirac francia elnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral is.

Az elnök az interjúban nem tartotta lényegesnek, hogy nagyobb politikai szerepet engedjen át az ENSZ-nek az amerikai határozattervezet megszavazásáért cserébe, bár hasznosnak ítélte, ha a világszervezet segítene az iraki alaptörvény megalkotásában és a választások előkészítésében. Bush az amerikai határozattervezetről szólva kulcsfontosságúnak nevezte, hogy semmi se akadályozza a szuverenitás rendezett helyreállítását, vagyis szerinte először az alkotmányt kell kidolgozni, majd választásokat rendezni, és csak ezt követheti a hatalom átadása.

Washington abban bízik, hogy az új BT-határozat révén további országok küldenek katonákat Irakba, vagy járulnak hozzá az újjáépítés költségeihez.

Jacques Chirac francia elnök vasárnap jelezte, hogy Franciaország nem emel vétót az amerikai határozattervezet ellen, bár támogatni csak akkor tudja, ha a tervezet rögzíti az iraki szuverenitás helyreállításának határidejét, a hatalomátadás menetrendjét és az ENSZ kulcsszerepét benne. Kijelentette, hogy a szuverenitást jelképesen a lehető leghamarabb át kell adni a 25 tagú iraki kormányzó tanácsnak, majd pedig a valódi hatalmat is a következő 6-9 hónap során. Chirac erről a The New York Times hétfői számának nyilatkozott, mielőtt elutazott az ENSZ-közgyűlés ülésszakára.

A francia elnök szombaton Berlinben Gerhard Schröder német kancellárral és Amerika legfőbb szövetségesével, Tony Blair brit kormányfővel tárgyalt, de nem jutottak dűlőre arról, hogy az amerikai erők mikor adják át a hatalmat az irakiaknak. Blair vasárnap José María Aznar spanyol kormányfővel is tanácskozott.

Franciaország és Németország a szuverenitás gyorsabb helyreállítását sürgeti, és nagyobb szerepet szán az ENSZ-nek annál, mint ahogy azt az amerikai határozattervezet előirányozza. Washington szerint a hatalmat csak demokratikus választással törvényesített vezetésnek lehet átadni, minden más megoldás csak kiélezné az irakiak belső ellentéteit és káoszhoz vezetne.

MTI - fidesz.hu