Választást tart az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint az elmúlt fél évszázadban nem volt olyan jelentős változás az igazságszolgáltatásban, mint napjainkban. Lomnici Zoltán főbíró annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy csütörtökön OIT-választást tartanak, illetve a közelmúltban megállapodás született a 2005-ben felállítandó két új ítélőtábla elhelyezéséről.

Dátum: 2003-09-22 07:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=14911
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:50:32.529724, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A bírói önigazgatás csúcsszerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) kilenc bíró tagját a 2600 magyar bíró által delegált 67 elektor választja meg.

Az OIT 1997. november 13-án tartotta alakuló ülését. A bírósági szervezeti törvény szerint a 15 tagú testületnek hat évre megválasztott kilenc bíró mellett tagja még az igazságügy-miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, és a parlament alkotmányügyi, illetve költségvetési bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. A testület elnöke a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke. Az OIT egyszerű többséggel hozza meg döntéseit.

A törvény szerint az OIT hatáskörébe tartozik az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeinek, illetve helyetteseinek kinevezése, továbbá igazgatási tevékenységük irányítása, ellenőrzése. Ez évtől a testület feladata elkészíteni a központi költségvetés bírósági fejezetének parlament elé terjesztendő javaslatát, továbbá ellenőrizni a bíróságok gazdálkodását.

Az OIT bíró tagjává a törvény szerint az választható, akinek legalább ötéves bírói gyakorlata van. Az OIT bíró tagjait a LB, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok által delegált elektorok maguk közül választják meg; hat évvel ezelőtt a procedúra csaknem 20 órán keresztül tartott.

Az OIT-tagságra jelölt lehet az, akit a 67 elektor egyharmada támogat.

Lomnici Zoltán, az LB és az OIT elnöke elmondta: az új összetételű testület várhatóan decemberben ül össze először.

A csütörtöki választás hosszú időre eldönti az igazságszolgáltatáson belüli erőviszonyokat. Az MTI úgy tudja, az elektorokat azzal indították útnak a megyékből, hogy "új arcokat", személycseréket várnak az OIT tisztújításától.

Lomnici Zoltán elmondta: októberben az OIT elbírálja a fővárosi ítélőtábla elnöki posztjára beérkezett két pályázatot.

Tavaly két alkalommal is sikertelen volt ez a pályázat, és végül az OIT egy évre ideiglenesen Lukács Zsuzsannát, az OIT elnökhelyettesét, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elnökét bízta meg a fővárosi ítélőtábla vezetői teendőinek ellátásával.

Miután a négyszintűvé vált magyar bírósági szervezetben az LB döntően az ítélkezés elvi irányításával foglalkozik, a közérdeklődésre számot tartó nagy súlyú ügyek többségében a fővárosi ítélőtáblán születik meg a jogerős másodfokú döntés.

Lomnici Zoltán az igazságszolgáltatást övező, pártállástól független közös politikai akarat jeleként értékelte, hogy a 2005-ben felállítandó győri és debreceni ítélőtábla részére az MSZP-s és a fideszes polgármester által vezetett városban is biztosítottak telket.

Fél éve Kósa Lajos debreceni, a napokban pedig Balogh József győri polgármester írt alá szerződést a főbíróval arról, hogy térítésmentesen átadják városuk egyik nagy értékű telkét az ítélőtábla felépítése céljából.

"Az 1950-ben megszüntetett bírósági fórumok ismételt munkába állása azért fontos, mert jelentősen gyorsíthatják az ítélkezést. Az évek óta 1 milliót meghaladó bírósági ügyek száma a magyar lakosságszámhoz viszonyítva Európában kiemelkedően magasnak tekinthető. Tavaly éppen 1 millió 172 ezer volt" - mutatott rá Lomnici Zoltán.

Az eljárások 86,4 százaléka egy éven belül lezárul. Az európai uniós országjelentés a csatlakozó országok közül az egyik leghatékonyabb igazságszolgáltatásként jellemezte a magyart - emlékeztetett a főbíró.

"Az ítélőtáblák főként a több éve húzódó, bonyolult, társadalmi érdeklődést is kiváltó ügyek gyorsabb elintézését segíthetik.

Például a fővárosi ítélőtábla első negyedéves működése során 373 egy évnél régebbi társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal kapcsolatos ügyből 166-ot fejezett be" - magyarázta a főbíró.

"A hosszú évek alatt felhalmozott hátralékot nem lehet egy csapásra megszüntetni, de az új bírósági fórumok hatása 2005-re már kézzelfogható lesz" - mutatott rá Lomnici Zoltán.

MTI - fidesz.hu