Igényes Nemzeti alaptantervre van szükség

A Fidesz nem támogatja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényjavaslatot, valamint a sporttörvény tervezetét jelenlegi formájában. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozata állásfoglalásában kéri az oktatási minisztert, hogy a Nemzeti alaptanterv tervezetét vonja vissza és új alaptantervet dolgoztasson ki - mondta Pálinkás József, a tagozat elnöke Gyarmati Dezsővel,a tagozat sportszekciójának vezetőjével tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatóján

Dátum: 2003-09-24 18:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15044
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:51:13.470817, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Tovább bővült a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának taglétszáma. Az elnökség mai ülésén 153 új belépőt vettek fel. A tagozatnak jelenleg 1600 tagja van, köztük 850 új belépő .- jelentette be Pálinkás József, a tagozat elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón.

A Fidesz nem támogatja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló javaslatot, valamint a sporttörvény tervezetét jelenlegi formájában - mondta az elnök, majd hozzá tette: csak akkor tudják támogatni az innovációs törvényt, ha a kormány elfogadja a Fidesz módosító indítványát.

Az indítvány azt tartalmazza, hogy az új alap költségvetési támogatása érje el a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram és a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program összevont támogatási összegét, 23,5 milliárd forintot - mondta. Hozzátette: ez a javaslat biztosítaná azt, hogy a 2004-es támogatási összeg elérje a 2002. évi szintet.

Pálinkás József elmondta: a kulturális tagozat állásfoglalásában kéri az oktatási minisztert, hogy a Nemzeti alaptanterv tervezetét vonja vissza és új alaptantervet dolgoztasson ki.

Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi tervezetet a Magyar Tudományos Akadémia több osztálya, valamint az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is elutasította. Szavai szerint a tervezet nem fogalmaz meg tartalmi követelményeket.

Gyarmati Dezső a sporttörvény tervezetével kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy "mi szükség van két-háromévente törvényt készíteni, és ezáltal a teljes magyar sportot rákényszeríteni egy folyamatos adminisztratív változásra".

A kulturális tagozat sportszekciójának vezetője hozzátette, az, hogy a törvénytervezet nem biztosítja a diákok számára a mindennapos testedzést, "a nemzet sorvadásához" vezet.

***

Állásfoglalása Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényjavaslatról

Az Európai Unió tagállamaiban kutatás-fejlesztésre a nemzeti össztermék 3%-át költik. Ma Magyarországon ez 1% körül van.

A tudományos kutatásra és fejlesztésre fordított állami támogatás 2003-ban a 2002. évi támogatáshoz képest jelentősen csökkent. A polgári kormány 2001-ben és 2002-ben nagy mértékben növelte a kutatásra és fejlesztésre fordított költségvetési támogatást, különösen nagymértékben a versenypályázati finanszírozást. Ennek keretében növekedett az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram és a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram (célelőirányzat) támogatása. Új programként a polgári kormány 2001-ben elindította a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési programot, amelynek pályázatai révén az európai országokban szokásos mértékű támogatást kaphattak kutatási, fejlesztési és innovációs programok. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program az Oktatási Minisztérium fejezeti előirányzataként került finanszírozásra.

A kormányváltás után a központi műszaki fejlesztési célelőirányzatot és a nemzeti kutatási és fejlesztési előirányzatot az Oktatási Minisztérium jelentősen csökkentette. 2003-ban e két címen nyújtott költségvetési támogatás nominális értékben a 2002.évi támogatás hetven százalékát sem érte el.

Most a kormány benyújtotta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényjavaslatot, amelyben a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogramot és a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programot egy új alapba vonja össze, és a vállalkozások számára új adójellegű hozzájárulás befizetését írja elő.

A Kulturális Tagozat elnöksége - miközben örömmel veszi tudomásul a törvényjavaslat benyújtását - a fentebb vázolt szükségszerűség tükrében felszólítja a kormányt, hogy:

1. a 2004. évi költségvetésben növelje az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatását

2. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény átmeneti rendelkezéseiben biztosítsa, hogy az új alap költségvetési támogatása 2004-ben érje el a 2002-es költségvetésben Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram (célelőirányzat) és a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (előirányzat) címen nyújtott költségvetési támogatások összegét.

Az alábbiakban a Kulturális Tagozat elnöksége szövegszerű módosító javaslatot fogalmaz meg a benyújtott törvényjavaslathoz:

1. Javasoljuk, hogy a törvényjavaslat 1-§ (1) és (2) pontja az alábbiak szerint módosuljon:

1. §

(1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) a tudományos kutatás-, a fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

(2) Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar tudományos kutatás és a gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

2. Javasoljuk, hogy a 2 § a) bek. az alábbiak szerint módosuljon:

2. §

a) a 3. §-ban meghatározott gazdasági társaságok által befizetett tudományos kutatási, fejlesztési és innovációs járulék (a továbbiakban: járulék);

3. Javasoljuk a 9. § törlését.

4. Javasoljuk, hogy a 15.§ egészüljön ki - a számozás egyébként is hibás - a következő (2) bekezdéssel:

15. §

(2) A 2004. évben a központi költségvetési támogatás nem lehet kevesebb a Központi Műszaki Fejlesztési Célelőirányzat és a fejezeti kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzata 2002. évi központi költségvetési támogatása együttes összegénél.

Meggyőződésünk, hogy az új alap csak ezen módosítások elfogadása esetén biztosíthatja a kutatás, a fejlesztés és a technológiai innováció megfelelő támogatását.

A Kulturális Tagozat javasolja továbbá, hogy a kormány a vállalatok kutatási adókedvezményét terjessze ki minden költségvetési kutatóintézet, így a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben folyó kutatásokra is.

Budapest, 2003. szeptember 24.

Fidesz Magyar Polgári Szövetség

Kulturális Tagozat

Országos elnöksége

***

Állásfoglalás a Nemzeti alaptanterv (NAT) 2003. című OM tervezetről

A tervezetet június 30-i dátumot viselő levéllel bocsátották "széleskörű szakmai és társadalmi vitára", majd augusztus 27-én hirdette meg a KÁOKSZI a vitát lezáró konferenciát. A módszer - a nyár kellős közepén, illetve iskolakezdéskor vitatkozzék a szakma a következő évtizedeket meghatározó "reformokról" - jól ismert, és semmibe veszi az érintetteket: ezt alkalmazták a felsőoktatás átszervezését megcélzó vitaanyagnál is.

A Nemzeti alaptanterv a törvény értelmében "a nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közti átjárhatóságot" biztosítja, valamint meghatározza "a nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség-, és képességjellegű követelményeit...".

Az Oktatási Minisztérium által vitára bocsátott és a közeljövőben elfogadtatni szándékolt NAT 2003. c. dokumentum e törvényi előírásnak nem felel meg.

Nem biztosítja a közoktatás tartalmi egységét, mivel nem tartalmaz tananyagot, ismereteket. Az elgondolás szerint oktatási rendszerünkben nem fog jogszabály rendelkezni arról, hogy mit kötelesek az iskolákban tanítani.

Műfaját tekintve nem nevezhető tantervnek, mert nem rendelkezik az egyes műveltségi területek tanítására fordítható időről sem. Így kiszolgáltatja az iskolákban közvetített művelődési tartalmat a mindenkori divatoknak és lobbi-érdekeknek.

Nevelési céljai, "az iskolai nevelés-oktatás közös értékei" közül alapvető erkölcsi értékek hiányoznak, amelyek nélkül emberi létformánk legjellemzőbb sajátjától fosztja meg a nevelés szereplőit: a felnövekvő nemzedéket és a pedagógusokat.

A dokumentum fellengzős, többnyire érthetetlen posztmodern tudományfilozófiai fejtegetései alkalmatlanok arra, hogy érdemi eligazítást nyújtsanak a kerettantervek és a helyi tantervek készítői számára.

A zavaros nyelvezetű szöveg méltatlanná teszi a dokumentumot a címében szereplő nemzeti jelző viselésére.

Számos rangos szakmai szervezet, továbbá pedagógusok, más értelmiségiek és közéleti emberek juttatták el hozzánk a NAT 2003-mal szemben megfogalmazott elítélő véleményüket és tiltakozásukat. A tervezetet elutasítja a Magyar Tudományos Akadémia több osztálya.

A NAT 2003-at haladéktalanul vissza kell vonni, és más szakemberek bevonásával megkezdeni a hatályos Nemzeti alaptanterv tényleges felülvizsgálatát, majd a felülvizsgálat eredményeként közmegegyezésre alkalmas, nemes pedagógiai hagyományainkat tiszteletben tartó, az igényes és korszerű nevelés-oktatáshoz alapokat biztosító Nemzeti alaptantervet készíteni.

Budapest, 2003. szeptember 24.

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kulturális Tagozat

Országos elnöksége

***

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Kulturális Tagozatának Sport Szekciója

Vélemények a 2003. évi sporttörvény tervezetről

- Miért kell egy teljesen új törvényt alkotni, amikor a jelenleg hatályban lévőnek mind szerkezetét, mind tartalmának jelentős részét a 2000. évi törvényből a jogalkotó átveszi?

Magyarázat: jogbiztonságban mi szükség két-három évente törvényt készíteni, és ezáltal a teljes magyar sportot rákényszeríteni egy folyamatos adminisztratív változásra is? Kilenc hónap múlva Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, amikor is vélhetően gyökeresen át kell majd alakítani ismét a sporttörvényt.

- Feles vagy kétharmados törvénynek szánja-e az MSZP-SZDSZ koalíció ezt a törvényt?

Magyarázat: jelenleg is az Alkotmánybíróság foglalkozik Nagy Sándor (jelenleg MSZP-s politikai államtitkár) azon beadványával, melyet 2001. január 22-én adott be az Alkotmánybírósághoz, amely elsősorban formális, és nem tartalmi alapon támadja a törvényt abból kiindulva, hogy az egyesülési jog szabályozása 2/3-os minősített többséghez kötött. Az Alkotmánybíróság döntése előtt a törvénytervezetről csak feltételes módban lehet beszélni.

- Nem szerencsés, hogy a sportoláshoz való jogot a preambulum állampolgári, és nem emberi jogként határozza meg. Ezért javasoljuk, hogy a törvény szövege "a sport gyakorlása emberi jog" kifejezést használja.

Magyarázat: például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapelve ez, amely nem állampolgársághoz köti a sport gyakorlását.

- Az utánpótlásra érdemi figyelmet ez a törvény nem fordít!

Magyarázat: mindannyian jól tudjuk, hogy a sportnak olyan része az utánpótlás, mint a gyümölcsfának a gyümölcs. Mit ér egy gyümölcsfa termés nélkül? Az oktatási törvény is változatlanul hanyagolja a kötelező, mindennapos testnevelést.

- A törvénytervezet alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyar sport irányítását a jelenlegi minisztérium kvázi részvénytársasági formában kívánja megvalósítani.

Magyarázat: Nem kívánatos, ha az "Rt." vezérigazgatója volna a miniszter, a Nemzeti Sporttanács vállalná az "igazgatótanácsi" feladatköröket. A Nemzeti Sporttanács egyszer már megbukott! A polgárok szabad egyesülésén alapuló autonóm önkormányzati rendszer helyett a sport teljes állami irányítását, befolyásolását teremtené meg.

- Ha már ilyen rövid időn belül új törvényt állít elénk a régi helyébe a kormányzat, akkor elvárható volna, hogy a szövegben az egészséges polgárokat érintő sport szabatosan elhatárolásra kerüljön a speciális- és parasportolókra vonatkozó előírásoktól.

- A jelenleg hatályban lévő, a MOB-ra és a szakszövetségekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket megfelelőnek tartjuk. Esetleges módosítások tekintetében az ő szakmai fórumait kérjük figyelembe venni.

- Jánosi György miniszter úr javaslata alapján nemrégiben készült egy "Fehér könyv" című szakmai anyag, amely széles sporttársadalmi információk figyelembevételével íródott. Ezen könyv anyagából semmit nem látunk a törvényjavaslatban, mint ahogy nem láttunk a "Fehér könyv"-re épülő sportstratégiából sem.

- A törvénytervezettel kapcsolatosan számos - egyéb, aprólékos, jogászi - észrevétel is felmerült, amelyek kifejtésének helye elsődlegesen a Parlament illetékes szakbizottsága, nem a jelen sajtótájékoztató. Országgyűlési képviselőink módosító indítványokkal fogják észrevételeiket jelezni.

Budapest, 2003. szeptember 24.

fidesz.hu