Megmenthető a szelídgesztenyés a Zengőalján

A kitartó kutatómunkának és a rendszeres kezeléseknek köszönhetően immár biztos: sikerül megmenteni a pécsváradi-zengővárkonyi ősgesztenyést, amely a kéregkárosodás miatt mintegy két évtizede komoly veszélyben van - mondta csütörtökön a kezeléseket végző csapat vezetője.

Dátum: 2003-09-25 19:59:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15103
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:51:32.343018, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"A fák 80-90 százaléka elhalt, de legalább 3000 túl fogja élni a pusztító járványt" - hangsúlyozta Radócz László, a Debreceni Egyetem docense, eddigi vizsgálati eredményeikre alapozva. Az agrártudományi szakember szavai szerint a fákat korábban egy ázsiai gesztenyefákban is megtalálható gomba támadta meg, amely a gesztenyésekben az anyagcsere-folyamatokat gátolja és egyfajta kéregrákot okoz. A gomba terjedése következtében az elmúlt 100 év alatt a világ szelídgesztenye-erdőinek csaknem harmada pusztult el.

A kórokozót Magyarországon az 1960-as években fedezték fel. Pécsváradon és Zengővárkonyban 60 hektáron elterülő gesztenyésben a megbetegedés első jelei az 1980-as években mutatkoztak, a fák tömeges elhalása az 1990-es évek közepén kezdődött.

Az ősgesztenyéssel immár 10 éve foglalkozó Radócz László rámutatott: a hagyományos gombaölő szerekkel nem lehetett gátat szabni a járványnak, ezért egy Nyugat-Európában már bevált módszert alkalmaznak.

Ennek lényege, hogy tavasszal és ősszel a fa kérge alá egy, a gombát megtámadó vírust juttatnak és az így legyengített gomba ellen a fák már képesek védekezni. Az elmúlt 6 évben összesen 2000 szelídgesztenyefát sikerült "beoltani" és ezt a munkát még legalább 1000-nél el fogják végezni.

Pécsvárad polgármestere, Zsáli János elmondta: a 15 millió forintba kerülő mentőprogramra tavaly 7 millió forintot nyertek az agrártárca pályázatán és további 1 milliót kaptak a Duna-Dráva Nemzeti Parktól.

Kitért rá, hogy az érintett terület mintegy 130 tulajdonosa, valamint a két önkormányzat 1999-ben létrehozta a Gesztenyésért Közhasznú Egyesületet, amely legfőbb feladatának a védekezéshez szükséges pénz előteremtését tekinti.

Zsáli János szavai szerint a jövőbeni támogatások nélkül nehéz lesz hatékony munkát végezni, és a még fennmaradt állománynál gyors javulást elérni.

A polgármester sajnálatosnak nevezte, hogy a járvány és részben a pénztelenség miatt az elmúlt években olyan, 300-400 éves fák pusztultak el a gesztenyésben, amelyeket az ország legöregebb fái között tartottak nyilván.

MTI - fidesz.hu