Recsken egy nemzetet aláztak meg

A recski kényszermunkatábor felszámolásának 50. évfordulójára alkalmából megemlékezést tartott a Recski Szövetség szombaton, az egykori tábor helyén. "Ami ötven esztendeje a világtól távol, a recski erdő mélyén történt, az a szabadságuktól megfosztottak kínjain keresztül egy nemzetet alázott meg" - fogalmazott a köztársasági elnök, az ünnepségen felolvasott, a megemlékezőkhöz írt levelében.

Dátum: 2003-09-27 18:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15165
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:51:51.000934, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Mádl Ferenc - akinek üdvözlő sorait Szentgyörgyvölgyi Péter személyes megbízott tolmácsolta - levelében hangsúlyozta, hogy a történtek ugyan a szégyenre emlékeztetnek, annak a szégyenére, hogy mindez Magyarországon valaha megtörténhetett, de felejteni veszteség. "Mi egyetlen megkínzott sors, egyetlen elveszett élet, egyetlen megalázott méltóság emlékét sem veszíthetjük el" - fogalmazott az államfő.

Mádl Ferenc a továbbiakban úgy vélekedett, hogy a véráldozatok, a megszenvedett pillanatok mentették át mindannyiunk emberségét a jövőnek, mert a Recsken raboskodók emberek maradtak az embertelenségben.

Ugyan a recski barakk és emlékmű tövében évről évre jobban éget a seb, mégis szükségünk van az időutazásra, hogy holnap és holnap után mindörökre megbecsüljük a szabadságot és szent meggyőződéssel mondjuk, hogy soha többé diktatúrát - hangsúlyozta levelében a köztársasági elnök.

"A recski rabok áldozata nem volt hiába való, mert hozzájárult az elsöprő erejű 1956-os forradalom és szabadságharc kitöréséhez" - mondta a megemlékezésen az egykori rabokat és más politikai meghurcoltakat tömörítő Recski Szövetség elnöke.

Ugyanakkor a rendszerváltás óta eltelt 13 évet Zimányi Tibor úgy értékelte, hogy máig nem teljesült az alapelvük, amely szerint a törvénysértések áldozatainak anyagi helyzete legalább érje el a törvénytelenségek egykori elkövetőinek anyagi helyzetét.

Hangsúlyozta, hogy reményeik ellenére, a rendszerváltás után az egykori meghurcoltak gondjainak megoldása nem szerepelt az első megoldandó problémák között.

Az egykori rabok, akik szabadulásuk után sem kaptak képzettségüknek megfelelő állást, többnyire alacsony nyugdíjban részesültek és nyugdíjuk csak az idén érte el, a már elfogadható 83 ezer forintot - közölte Zimányi Tibor.

Ugyancsak a nem megvalósított célok között említett Zimányi Tibor, hogy máig nem sikerült megtalálni a táborban elhunyt egykori rabok nyughelyét.

Ezt követően Templi József nagyváradi római katolikus püspök kérte isten áldását az emlékhelyre és a megemlékezőkre. Kifejezte meggyőződését, hogy az egykori rabok már elhunyt sorstársai is együtt emlékeznek az ünnepségen jelenlévőkkel.

A tiszteletadás végén a politikai pártok, önkormányzatok; közigazgatási és társadalmi szervezetek képviselői, az áldozatok hozzátartozói, barátai és a ma is élő egykori rabok megkoszorúzták a kényszermunka tábor helyén állított emlékművet.

A recski táborban 1950 és 1953 között, mintegy 1300-an raboskodtak. A tábort Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálát követően miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre szüntette meg.

MTI - fidesz.hu