Működésképtelen a Corvin-lánc testület

A Corvin-lánc iroda vezetőjének menesztése óta működésképtelen a magyar művészeti és tudományos élet jeles személyiségei közül választott, jelenleg tíztagú Corvin-lánc testület - közölte kedden a grémiumot vezető Nemeskürty István.

Dátum: 2003-09-30 19:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15266
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:52:22.323906, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Ez az oka annak is, hogy a megalakulásakor még tizenkét tagú testület Balogh János zoológus-ökológus és Teller Ede atomfizikus halála után nem tud új tagokat választani - mondta az irodalomtörténész, akit 2001. december 1-jei alakuló ülésén, saját soraiból választott elnökké a testület.

Nemeskürty István tájékoztatása szerint a testület titkáraként tevékenykedő Schmidt Máriát - röviddel a kormányváltás után - levélben értesítették menesztéséről, "valahonnan a miniszterelnök környezetéből".

Schmidt Máriának az volt a feladata, hogy működtesse a testület gyakorlati ügyeinek intézésére létrehozott irodát, amely távozásával megszűnt - mondta Nemeskürty István.

Az irodalomtörténész ezek után a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kitüntetésekkel foglalkozó osztályához fordult, ahonnan azt a választ kapta, legyen türelemmel, intézkednek.

"Úgyszólván két évig voltam türelemmel, majd két héttel ezelőtt levelet írtam Kiss Péter kancelláriaminiszternek, tájékoztatva a kialakult helyzetről" - mondta.

Nemeskürty István arra kérte a minisztert, nevezzen ki "valakiket" az iroda működtetésére, hogy összeülhessen a Corvin-lánc testület, megválasztandó a két új tagot.

- Kiss Pétertől eddig nem kaptam választ - tette hozzá.

"Számomra úgy tűnik, hogy a miniszterelnök úr, illetve a Miniszterelnöki Hivatal nem tanúsít érdeklődést a Corvin-lánc ügye iránt, de ez az én benyomásom" - mondta.

Az irodalomtörténész hangsúlyozta, a testület működésének szervezeti és anyagi alapfeltételei vannak.

"Nekem ugyan jogom van összehívni az ülést, elvileg kötelességem is lenne, de semmi gyakorlati lehetőségem a megvalósítására nincs, mert nincs hivatali pénzforrás" - mondta, utalva arra, hogy a Corvin-lánc kitüntetettjei közül csak négyük él Magyarországon, s a többiek meghívása pénzbe kerül.

"Megfordult a fejemben, hogy összehívom négyünket, Szabó Magdát, Makovecz Imrét és Szokolay Sándort, és valamit kisütünk, de ez szabályellenes, mert levélben nem lehet megszavaztatni a többieket" - fogalmazott.

Mint mondta, tiszta a lelkiismerete, de a helyzetet teljesen lehetetlennek látja.

"Én egy kitüntetett csapat által megválasztott üléslevezető elnök vagyok, de az ülések összehívására nincs alkalmam" - mondta.

Az Országgyűlés 2000 februárjában, a kitüntetésekről szóló törvényben tette lehetővé a Corvin-lánc adományozását miniszterelnöki hatáskörben.

A kitüntetést eredetileg 1930. október 11-én alapította Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára. Az első átadási ceremóniát 1931. február 24-én, Mátyás király születésnapja tiszteletére rendezték.

A tudósoknak, íróknak, művészeknek járó elismerés a két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított.

Az újrahonosított kitüntetést elsőként - 2001. augusztus 14-én - a közelmúltban elhunyt Teller Ede világhírű atomfizikus vehette át San Francisco-i otthonában.

Teller Ede után - ugyancsak 2001 augusztusában - Balogh János Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus-ökológus, Lámfalussy Sándor közgazdász-bankár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Lukács János (John Lukacs) történész, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Szabó Magda Kossuth-díjas író kapta meg a kitüntetést. (Balogh János 2002 augusztusában hunyt el).

2001 decemberében Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Lovász László Wolf-díjas matematikus, Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesült a kitüntetésben.

MTI - fidesz.hu