Blair a háborúról

A brit kormányfő szerdán azt mondta, hogy csak márciusban döntött a brit részvételről az iraki háborúban, és ha ezt a parlament nem szavazta volna meg, lemondott volna tisztségéről.

Dátum: 2003-10-01 11:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15297
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:52:32.162162, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Tony Blair, aki a kormányzó Munkáspárt e héten zajló bournemouthi kongresszusán nyilatkozott a BBC rádiónak, kijelentette: akkor döntött véglegesen az iraki háború megindítása mellett, amikor világossá vált, hogy az ENSZ-ben nem lehet elfogadtatni egy egyértelmű ultimátumot tartalmazó újabb határozatot.

- Olyan határozat elfogadásának egyáltalán nem lett volna értelme, amely nem tartalmazza, hogy ha az iraki rezsim nem működik együtt teljes mértékben a nemzetközi közösséggel, beavatkozásra kell számítania - mondta a miniszterelnök.

Blair szerint az ultimátumot tartalmazó új határozat elfogadhatóságának reménytelen mivolta azelőtt vált világossá, hogy a kormány márciusban az alsóház elé terjesztette az indítványt az iraki fegyveres beavatkozásról. Blair közölte: ha a parlament az indítványt leszavazta volna, ő lemondott volna miniszterelnöki posztjáról.

A brit kormányfő ilyen egyértelműen ezt most jelentette ki első ízben, jóllehet világos utalásokat már korábban is tett erre.

Blair ugyancsak először beszélt arról nyilvánosan, hogy pontosan mikor döntött az iraki háború elkerülhetetlenségéről. Erről szóló szerdai nyilatkozata egyben cáfolata azoknak a saját pártjában is széles körben elfogadott nézeteknek, hogy London és Washington már jóval az ENSZ-vita zátonyra futása előtt döntött a háborúról.

E vélemény fő szószólója Clare Short, Blair belső kabinetjének egykori prominens tagja, volt nemzetközi fejlesztési miniszter, aki számos nyilatkozatában tényként közölte, hogy Blair és George Bush amerikai elnök titokban már tavaly nyáron megegyezett a közös katonai fellépésben. Short a háború elleni tiltakozásul mondott le posztjáról tavasszal.

Szerdai nyilatkozatában Blair alig burkolt utalást tett arra, hogy az iraki fegyveres fellépés figyelmeztetés volt az olyan rezsimek számára is, mint Észak-Korea és Irán. Nem volt hajlandó érdemben válaszolni ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mi történik, ha ezek az országok nem lesznek hajlandók együttműködni a nemzetközi közösséggel a tömegpusztító fegyverek ügyében. Kijelentette azonban: az iraki háború óta az észak-koreaiak már tárgyalóasztalhoz ültek a kínaiakkal és az amerikaiakkal, Irán pedig párbeszédet kezdett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.

MTI - fidesz.hu