Még titok az irodalmi Nobel-díjas neve
Csütörtökön Stockholmban nyilvánosságra hozzák a 2003. évi Nobel-díjak első kitüntetettjének, az irodalmi Nobel-díjasnak a nevét. A hagyomány szerint az irodalmi díjazott neve közzétételének időpontját csak két nappal az esemény előtt jelentik be, míg a többi kitüntetett esetében ez már jóval korábban, augusztus 25-én megtörtént.
Dátum: 2003-10-02 11:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15347
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:52:49.119605, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Inventas vitam iuvat excoluisse per artes - szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni: ez a jelmondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki fantasztikus gazdagságát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Élete végén úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja. 1890-ben kelt első végrendeletében még csak az élettan és az orvostudomány művelőire gondolt, a kitüntetés végleges formáját 1895. november 27-én kelt harmadik, svéd nyelven írt végrendeletében határozta meg. Eszerint "A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. A mondott kamat öt egyenlő részre osztandó és a következők szerint ítélendő oda: egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén; egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta; egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében; egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében."
1969 óta az eredeti Nobel-díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított Alfred Nobel-emlékdíjat osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek. A fizikai, kémiai és közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a békéért harcolók díját a Storting, a norvég parlament képviselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda.
A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, de kétszer kivételt tettek (Erik Karlfeldt svéd költő és Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében).
A díjakat odaítélő intézmények minden ősszel levélben kérnek javaslatot a világ vezető tudósaitól; a javaslatoknak február 1-ig kell megérkezniük, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és egy csekket kapnak (idén 10 millió svéd koronáról). Átvétele határidőhöz kötött, ennek lejárta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem.
A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek arányában változik, ezért a kitüntetettek fél évszázadig évről évre kevesebb pénzt vehettek át, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett beruházásokra fordítani. 1953-ban módosították a rendelkezéseket, kivéve a teljes adómentességre vonatkozó részt. 1999-ben az alapítvány befektetéseinek majdnem kétharmada részvényekben volt. 2000-ben először a svéd felügyelet azt is engedélyezte, hogy a díjakat ne csak a vagyon kamatából, hanem a tőzsdei árfolyamnyereségből közvetlenül fizethessék.
MTI-Sajtóadatbank - fidesz.hu