Medgyessy egy napig sem tartja a szavát

Legkevesebb negyven százalékkal drágul a földgáz a közintézményekben október 15-től, noha Medgyessy Péter kormányfő kedden a Parlamentben azt mondta, hogy a drágulás nem haladja meg az infláció mértékét.

Dátum: 2003-10-04 13:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15434
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:53:15.763225, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Legalább negyven százalékkal drágul a földgáz ára a közintézmények, óvodák, iskolák, szociális és kulturális létesítmények, kórházak számára annak nyomán, hogy a kormány megszüntette a kettős árrendszert - erősítette meg a hírt tegnap Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) energetikai helyettes államtitkára a Duna Televízió Indul a Nap című adásában. Mindez azt jelenti, hogy januártól - a napilap korábbi számításainak megfelelően - valóban eléri az 55-56 százalékot a földgázár-emelés szintje, hiszen a kormány akkorra újabb drágítást tervez, ráadásul háromszázaléknyi áfatöbblet és környezetvédelmi adó is terheli majd a földgáz köbméterenkénti árát.

A többletterhet az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk, mert az érintett intézmények döntően önkormányzati kezelésben állnak. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere tragikusnak nevezte a kialakult helyzetet annak dacára is, hogy a kormány állítólag hárommilliárd forintot különített el az intézmények támogatására.

Medgyessy Péter kormányfő a héten a Parlamentben egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a földgáz nem drágul az infláció feletti mértékben.

Szántó Gabriella, az Oktatási Minisztérium szóvivője közölte: a közoktatási intézmények fenntartási költségei nem jelennek meg a tárca költségvetésében, de úgy látja, hogy a nehéz helyzetbe került iskolák és más intézmények számára elegendő lesz az áremelkedés hatását kivédeni hivatott, hárommilliárd forintos kompenzációs alap.

A szinte állandó forráshiánnyal küzdő kórházaknak súlyos problémát okoz majd a jelentős gázáremelés. A fekvő betegeket ellátó intézmények ugyanis az elvégzett beavatkozások és vizsgálatok után kapják finanszírozásukat az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Ez azonban nem emelkedik, pedig az intézményeknek ebből kell fedezniük a működési költségeket is.

Balázs Árpád, Siófok polgármestere elmondta: a gáz árának jelentős megemelése az önkormányzatokat érintő negatív döntések csúcsa volt. A városatya példaként hozta fel, hogy már az idén sem kapták meg a béremelések fedezetét. A polgármester hangsúlyozta: miközben az Antall-kormány idején az állami normatívából fejlesztésekre is jutott, ma viszont például Siófok esetében a működési költségek csupán 60 százalékát fedezi. Hozzátette: más települések is kilátástalan helyzetben vannak, s a kieső részt először vagyonfelélésből, másodsorban szolgáltatásaik színvonalának csökkentéséből, végül pedig a helyi adók emeléséből tudják fedezni. Hozzátette: ma már nemhogy fejlesztésekre, de karbantartásra sincs sok esetben pénz.

Balázs Árpád ismertette: kormánypárti és ellenzéki polgármesterek nemrég egy fórumon úgy ítélték meg, hogy az állam már ez évben is jelentős terheket rótt a helyhatóságokra, majd látva, hogy azok ezt átvészelték, jövőre még egyet szorít rajtuk. Ezt azonban már sok önkormányzat nem fogja túlélni. Rámutatott: az államháztartás hiányában a helyhatóságok adóssága is benne van, s a felhalmozódott adósságot a polgárok fizetik meg.

A Budapesti Szent István Közgazdasági Középiskola igazgatója, Hegedűs Sándor elmondta: egy épületen belül működtetnek nappali és esti tagozatot, valamint konyhát és kollégiumot. A fűtési költségük egy hidegebb téli időszakban másfél millió forint. A gázáremelés kapcsán az iskola segítséget vár a fővárosi önkormányzattól, amely évi négy-öt százalékos dologi támogatást nyújt az intézménynek. De ha ez mégsem lenne elegendő, akkor akár elrendelhetik a gázszünetet is a középiskolában.

A budapesti Tátra Téri Általános Iskola igazgatóhelyettese úgy tájékoztatott: az iskola nem önálló gazdálkodást folytat, az önkormányzat által előre meghatározott költségvetés szerint működik, és nem valószínű, hogy támogatása nélkül ki tudnák fizetni a megemelkedett gázárat. "Vagy adósokká válunk, vagy kikapcsolják a fűtést" - tette hozzá a helyettes vezető. Az óvodák hasonló cipőben járnak. A megkérdezett vezetők mindegyike úgy vélte: alapvetően szűkös költségvetésük nem visel el további terheket.

Úgy látszik, Medgyessy Péter már arra is képtelen, hogy akár egy napig tartsa a szavát - nyilatkozta a napilapnak a hírre reagálva Balla György, a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus emlékeztetett rá: éppen az ő kérdésére válaszolva szögezte le a kormányfő a parlamentben, hogy a gáz árának emelkedése nem haladhatja meg az infláció mértékét. Ehhez képest - mutatott rá a politikus - a közintézményeknél az infláció mértékét többszörösen meghaladó áremelésre kell számítani, és - az adójogszabályok változása miatt - a lakosságot is az infláció mértékét nagyjából másfélszeresen meghaladó drágulás terheli majd. Medgyessy Péter szava immár semmire sem jelent garanciát - állapította meg Balla György.

Mosonyi György, a Mol Rt. vezérigazgatója szerint jövőre már nyereséges lehet a Mol gázüzletága. Az első fél évi gyorsjelentés szerint az idei várható veszteség 15-20 milliárd forint. Ehhez képest a forint árfolyamváltozása rontja a helyzetet, míg a gázár emelése 15 milliárd forinttal csökkenti a veszteséget. A társaság a legújabb becslését a gázüzletág jövedelmezőségéről az első kilenc hónapról szóló jelentésében teszi közzé - mondta a Mol vezérigazgatója. Elmondta: a tavasszal elfogadott gáztörvényhez készülő végrehajtási utasítások eddig megismert tervezetei szerint a kormányintézkedések biztosíthatják a nyereségességet a Mol gázüzletágában. Mosonyi György a szállítási, a tárolási és a közüzemi szektort érintő, készülő árszabályozási utasításokra utalt. Az intézkedések révén a Mol kockázata a gázüzletágban minimálisra csökken.

Magyar Nemzet, 2003. október 4.