Kossuth nem venné jónéven Kovács nyilatkozatát

Nem arról a szoborról van szó, annak a felállításáról, vagy nem felállításáról, amely az aradi vértanúkra emlékezik, ez ahogy román részről ezt persze nagyon ki is hangsúlyozzák, ez inkább a Nagymagyarországnak állít emléket, és nem annyira a 13 aradi vértanúnak - nyilatkozta Kovács László külügyminiszter az Info Rádió Aréna című műsorában szeptember 29-én.

Dátum: 2003-10-05 10:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15452
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:53:21.372417, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

- Valószínűleg egy ilyen román- magyar megbékélési szoborpark része lesz ez a szabadságszobor, a Zala György által annak idején megalkotott Szabadság-szobor, néhány más szoborral kiegészítve. És még valamit a rádióhallgatók tájékoztatására mert nem biztos, hogy ezt mindenki tudja, hogy Aradon van egy obeliszk, rajta a 13 vértanú tábornok nevével, amit minden évben meg szoktak koszorúzni. Nem arról a szoborról van szó, annak a felállításáról, vagy nem felállításáról, amely az aradi vértanúkra emlékezik, ez ahogy román részről ez persze nagyon ki is hangsúlyozzák, ez inkább a Nagymagyarországnak állít emléket, és nem annyira a 13 aradi vértanúnak - nyilatkozta Kovács László külügyminiszter az Info Rádió Aréna című műsorában szeptember 29-én.

A rádióriport elhangzásakor sokakban felháborodást keltett Magyarország külügyminiszterének nyilatkozata az aradi szoborcsoportról. Többen feltették a kérdést : Miről beszél Kovács László? Honnan veszi a bátorságot, hogy ekkora valótlanságokat állítson külügyminiszter létére?

Kovács külügyminiszter hozzáállását az aradi szoborcsoport visszaállításáról megtudtuk, de hogyan élték meg az emlékmű készítésének pillanatait elődeink. Kossuth Lajos a következő gondolatait vette papírra:

E sorokat írtam 1883 martius 15kén Arad városának midőn 80dik életévem betöltésének keserű poharát a szives megemlékezés mézével megédesíté.

E sorokat ismétlem most azon szobor leleplezésének alkalmára, melyet Arad városa a magyar Golgotán legyilkolt vértanúk emlékének szent kegyelettel emelt, hogy legyen emlékeztető a hűségre, a kötelességre a Magyar Haza szabadsága iránt, melyért ama megdicsőült hősök martyr halált haltanak.

Ha meghallja-e a Nemzet a velőkig ható szózatot, mely "Hungaria" alakjának néma ajkairól feléje zeng?

Ha meghallja-e?

Az aradi vértanúk emlékét megörökítő szobor felállításának gondolata már a kiegyezéskor felmerült. Az emlékmű létrehozásáért mozgalom indult, azonban tíz évnek kellett eltelnie a szükséges pénz összegyűjtéséhez, a szobor elkészültéig további huszonhárom esztendő telt el.

1890. október 6-án Zala György, a Szabadság-szobor alkotója a következő szavakkal adta át az emlékművet Salacz Gyula polgármesternek: "Vegye át igen tisztelt uram, e szobrot Arad szabad királyi város nevében, és gondozzák, őrizzék!"

1925. július 1-jén a román prefektúra eltávolította a szobrot, amit azóta sem sikerült méltó módon visszaállítani.

fidesz.hu