Magyarországon is drágul a takarmány
Európában - különösen Franciaországban - nyugtalanítónak tartják a takarmányárak előre borítékolható emelkedését a gazdálkodók. Pedig a helyzet Magyarországon sem jobb.
Dátum: 2003-10-08 09:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15605
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:55:08.867303, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Franciaország mezőgazdasági területe már 33 éve folyamatosan csökken - évente mintegy 70 ezer hektárral -, ami 1970 óta 2 millió hektáros területveszteség. A francia agrártárca kiadványa, az Agreste Cahiers (Agreste Füzetek) szerint a fenti időszakban a szántóföldi kultúrák területei 2,7 millió hektárral növekedtek, míg a legelők 4 millió hektárral csökkentek. A francia takarmánygyártók, valamint az agrárgazdaságok persze nem emiatt aggódnak. A növényi alapanyagok árának aszály miatti növekedése - mint arról az Actuagri hírt adott - nyomot hagy a takarmányok árán is: a búza tonnánkénti jegyzése a Beauce takarmánytároló szervezetnél július 1-jei 104 euróról augusztus végére 118 euróra nőtt, s hasonló árváltozás volt az árpánál és a borsónál is (egy éve a búzát még 106 euróért jegyezték). A borjútáp árát két legfontosabb alapanyaga - a tejpor és a laktoszérum - áremelkedése növeli.
A takarmányárak emelkedését Magyarországon sem lehet elkerülni. Az idei aszály következtében körülbelül 60 százalékkal nőtt a szemestermények ára; a kukoricáé 22 forintról 35 forintra, a búzáé 22 forintról 33-34 forintra kilogrammonként - hívta fel a figyelmet Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Rt. vezérigazgatója. Hozzátette: a "szemesek" drágulása miatt átlagosan 15 százalékkal - mázsánként körülbelül 700-800 forinttal - nőnek a késztápok árai.
A vezérigazgató kiemelte, hogy az áremelkedés döntően attól függ, milyen intenzitású a takarmány. Az alacsony beltartalmúak ára nagyobb mértékben növekszik - ilyenek például a háztáji takarmányok, tehéntápok -, mivel sokkal nagyobb arányban tartalmazzák a megdrágult szemesterményeket. Az ezeknél lényegesen több - az elmúlt időszakban stabil árú - fehérjét és kevesebb szemesterményt tartalmazó tápok ára kevésbé emelkedik. Az intenzív baromfi- és sertéstápok áremelkedése ezért előreláthatóan kisebb arányú lesz, mint a szarvasmarha- és háztáji tápoké.
A gabona mellett a kukorica ára is folyamatosan növekszik, ami növelheti a takarmányárakat - véli Marczali Gábor, a Bábolna Rt. vezérigazgatója. Míg a Vitafort a takarmányok önköltségében a szemestermények arányát 45-50 százalékos arányban számolja, a Bábolna Rt. - állatfajtától és korcsoporttól függően - 30-40 százalékban. Marczali Gábor szerint az áremelkedés mértékében a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfiszektorban nyilvánvalóan lehetnek eltérések, de van még bizonytalansági tényező. A kukorica betakarítása nemrég kezdődött csak el, s ennél a növénynél szükség lehet exportkorlátozó intézkedések bevezetésére is, mert nagymértékű áremelkedés esetén nehéz helyzetbe kerülhet a magyar állattenyésztés. A takarmányok önköltségének növekedéséből adódó helyzetet a Bábolna Rt. konszenzusos alapon törekszik megoldani, ezért tárgyalásokat kezdeményez a gazdákkal. A társaság kényszerhelyzetben van, hiszen ha a problémát nem sikerül megoldani, az a baromfiipar helyzetének súlyosbodását okozhatja - hangsúlyozta Marczali Gábor.
Kulik Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós csatlakozás következtében a keverőüzemek mintegy 40 százalékát bezárják majd, mivel jelentős hányaduk már most sem tudja teljesíteni a szigorú takarmány- és élelmiszer-biztonsági követelményeket. A közelmúltban megjelent takarmányrendelet ugyanis - amely már az EU-csatlakozás jegyében született - nagyon megszigorítja egyes alapanyagok felhasználását. A hallisztet például csak olyan üzemekben lehet használni, ahol nem gyártanak szarvasmarhatápokat, vagy eleve megvan a lehetőség arra, hogy a hallisztet teljesen külön tárolják, illetve dolgozzák be a baromfi- és sertéstápokba. Ezt az előírást csak kevés üzem tudja betartani, a beruházás költségigénye pedig nagyon magas. Sok üzemnek ezért arról kell döntenie, hogy vagy a marhatápok, vagy a baromfi- és sertéstápok gyártását szünteti-e be. A Vitafort Rt. ugyanakkor már készen áll az EU-csatlakozásra, a tulajdonosok ugyanis az elmúlt négy évben képződött nyereséget a cég infrastruktúrájának bővítésére, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordították. A fenti időszakban saját partneri körben harminc keverőüzem rekonstrukcióját végezték el, ebből az idén 8-10 keverő felújítását fejezik be. Ezek az üzemek már teljesítik a szigorú uniós normákat.
Tóth László Levente - NAPI gazdaság