Keresett és talált a Mol

Megbánhatják a kutatási koncessziót szerző társaságok, hogy kivonultak Magyarországról. Az elmúlt három évben ugyanis óvatos becslések szerint is 76 milliárd forint értékű gázt és kőolajat találtak a Mol kutatói. A sikeres termelésbe állítást követően az ezekből származó árbevétel - a világpiaci árakkal számolva - csaknem négyszázmilliárd forintra rúghat. Algyő nagyságú "leletre" ugyan már senki sem számít, ám két új felfedezés alaposan rácáfolhat a közhiedelemre, miszerint a föld méhe már nem rejt érdemleges nagyságú szénhidrogén-tartalékokat.

Dátum: 2003-10-08 11:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15613
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:55:11.439134, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Kőolaj és földgáz után az utóbbi évtizedekben már 4-6000 méteres mélységben kutattak, ez viszont óriási kiadásokkal járt. Újabb, korábban ismeretlen lelőhelyek feltárása már nem valószínű" - áll az egyik hazai földrajztankönyvben, ám a közelmúlt kutatási eredményeivel a Mol Rt. alaposan rácáfolt a fenti jóslatra.

A magyarországi szénhidrogén-kutatás a harmadik évezred elején újabb fejezettel bővült. Ha világméretekben nem is, de hazai viszonylatban mindenképpen jelentősnek tekinthető készletekkel bíró kőolajtelepeket fedeztek fel nemrégiben a Jászságban, a Hajdúságban pedig egy új földgázmezőt tártak fel. "A kutatásba fektetett pénzek bőven megtérülnek a Kárpát-medencében átlagosnak mondható, 2000-2500 méter körüli mélységben található lelőhelyek révén" - állítja Szilágyi Imre, a Mol kutatási vezetője.

Tény, hogy a nyolcvanas évek közepéig intenzív - évi 200 ezer fúrt méter körüli - mélyfúrási tevékenység és a dinamikusan fejlődő szeizmikus kutatás eredményeként az ország legkedvezőbb szénhidrogén-földtani adottságú részeit már - szakzsargonnal élve - "megkutatták". Összesen mintegy 330 szénhidrogénmező vált ismertté. A sikeresség figyelemre méltó: a produktív kutatófúrások aránya meghaladta a negyven százalékot.

Kutatnak ötvenezer négyzetkilométeren

Bár a fénykort idéző felfedezések megismétlésére napjainkban - természetesen - senki sem számít, és a fúrások sem fogják a hajdani volumeneket megközelíteni, új lelőhelyek felfedezése ma sem tekinthető kizártnak. Az ország területének több mint a fele, közel 50 ezer négyzetkilométer jelenleg is aktív kutatási terület. Elsősorban a Mol tevékeny. A nemzetközi háttérrel rendelkező vállalatok közül négyen még a Horn-kormány alatt jutottak koncesszióhoz, közülük kettő azonban már ki is vonult.

Az ország ásványvagyonát nyilvántartó Magyar Geológiai Szolgálat (MGSZ) interneten is elérhető adatai alapján 2000-ben a hazai mezők kitermelhető vagyona 73,6 milliárd köbméternyi földgáz és 19,2 millió tonna kőolaj volt. Az MGSZ becslése szerint további 93 milliárd köbméter földgáz és 58 millió tonna kőolaj vár felfedezésre.

A Mol évente 9-12 kutatófúrást mélyít, a befektetett összeg meghaladja az évi 9 milliárd forintot. A közelmúltban évente átlagosan 3-4 kutatófúrás bizonyult sikeresnek, amelyek 2000 és 2002 között 7,2 milliárd köbméter földgázzal és 2,6 millió tonna kőolajjal növelték a vállalat készleteit. Összehasonlításul: a hazai éves termelés mennyisége napjainkban egymillió tonna kőolaj és hárommilliárd köbméter földgáz körül van. Az említett három év felfedezéseinek értéke egy konzervatívnak mondható 8000 forint/tonna (azaz hordónként ötdolláros) piaci árral számolva is meghaladja a 76 milliárd forintot. De egy másik számítás szerint a találatok árbevétele a négyszázmilliárdot is megközelíti.

Mol-találat a Jászságban és Debrecen mellett

Az egyik sikertörténet helyszíne a Gödöllő-Nagykátai-dombság területe. A Tóalmás térségében 2000-2500 méter mélyen húzódó eltemetett egykori hegygerinc részletes vizsgálata még a kilencvenes évek közepén kezdődött. Az elmúlt három évben nyolc fúrást mélyítettek, a felfedezett telepek kőolajkészlete akár a kétmillió tonnát is elérheti. A nyolc kút közül haton már a próbatermelés is elkezdődött, a kutak összesített napi hozama meghaladja az 500 köbmétert.

A Jászság mellett a Tiszántúlon is "betaláltak": Debrecentől délre, Hosszúpályi és Monostorpályi térségében szénhidrogén-tároló rétegeket azonosítottak. Három fúrás összesen 15, egymás alatt elhelyezkedő földgáztelepet tárt fel. A Hosszúpályi-Dél névre keresztelt mező kitermelhető készlete négymilliárd köbméter, ami a Mol földgázkészleteinek több mint 10 százalékát teszi ki. A mező termelésbe állítását jövőre tervezik, s naponta várhatóan több mint egymillió köbmétert hozhatnak fel.

Míg az olaj minősége átlagosnak mondható, a hajdúsági földgáz minősége viszont kiválónak minősíthető, magas fűtőértékű. A kitermelés során akadtak konfliktusok, ám ezeket sikerült rendeznie a cégnek.

A készletek növelésére irányuló kutatások a jövőben is folytatódnak. A fókuszban továbbra is a Gödöllői-dombság, a Jászság, valamint a Tiszántúl lesz, de fantáziát látnak a hazai olajipar bölcsőjeként számon tartott Zalai-dombvidékben és a Dráva mentén is. "A lehetőségeket és a kockázatokat beszámítva középtávon éves átlagban 2-2,5 millió tonna egyenérték-mennyiségű szénhidrogén felfedezése reális és teljesíthető célnak tűnik" - tette hozzá a Mol illetékese.

Kubik Pál - Magyar Hírlap